Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A 400 kW teljesítményű osberghauseni csőturbinát 2 hét alatt szerelték be. Még bámulatosabb volt a Castet-erőmű 800 kW-os turbinájának szerelése. A teherautóval a helyszínre szállított gépegységet egyetlen fogással emelték le, és engedték le a helyére, összesen 12 óra elég volt a szereléshez.

4. A csőturbina kedvezően hat az építésre is.

Elmarad a bonyolult csigaház és szívócsatorna, amelynek megtervezése, állványozása, zsaluzása, a vasbetétek elhelyezése és betonozása, a méretek pontos betartása egyik legnehezebb és nagy gondosságot igénylő feladata a vízimérnöknek. Ehelyett megközelítőleg egyenes vonalú, egyszerű, a négyszögből a kör keresztmetszetbe átmenő csatornákra van szükség.

Ez az egyszerű geometriai forma lehetőséget ad az előregyártás nagyobb fokú alkalmazására, az építési munka iparosítására. A cső+urbinás vízerőmű jórészt vasbeton elemekből összeszerelhető.

5. A csőturbinának kedvező üzemi tulajdonságai vannak.

Az üzemvízhozamnak iránytörés nélküli egyenes vonalú átáramlása kedvező a hidraulikai veszteségek szempontjából. Kaplan-turbináknál ugyanis a veszteségek jelentős része leválásból ered. A csőturbina hatásfokviszonyai kedvezőbbek, mint a klasszikus Kaplan-turbináknál. Jobbak a csúcsértékek, és széles sávban biztosít jó hatásfokot, ami számottevő többletenergia-termelést eredményez, és a gép is jobb hatásfokkal túlterhelhető.

A 4.4—162. ábra az Escher—Wyss-gyár kísérleti eredményeit mutatja. Az a jelű görbe az előcsatornában, a b jelű a szívócsatomában elhelyezett generátorú csőturbinára vonatkozik, a c jelű pedig a függőleges tengelyű, hajlított szívócsatornás Kaplan-turbina hatásfokgörbéjét ábrázolja.

Kedvezőek a csőturbina kavitációs viszonyai is. Igaz ugyan, hogy a jó szívócsővel rendelkező csőturbinában a járókerék utáni nyomáscsökkenés s így a Thoma-féle kavitációs tényező is nagyobb, mint a hajlított szívócsatornával ellátott Kaplan-tür- bináké — ezért a turbinát viszonylag mélyebbre kell helyezni, ami növeli az alapozási költségeket —, a csőturbina vízszintes tengelyelrendezése azonban nemcsak ellensúlyozza ezt a hátrányt, hanem még kedvezőbb helyzetet is teremt. Függőleges tengely esetén a szívócső kialakításához 1,7 -j- 2,2 D3, a vízszintes tengelynél csak 1,0 -5- 1,4 D3 (D3 a járókerék átmérőjének jele) lemélyítés 4.4—162. ábra

319