Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A folyami vízerőművek általános elrendezésének fő típusai (4.4— 27. ábra): 1. EGYSÉGES (ÖSSZEFÜGGŐ) VÍZERÖ- TELEP: a) az eredeti mederszélességben elhelyezett vízerőtelep, b) az öblözetbe épített vízerőtelep, c) sziget-vízerőtelep (megosztott duzzasztómű). egyseges (össrefüggő), mérőtelep, oi eredeti mederszélességben elhelyezve öblözetbe. épített egységes {összefüggi) vi/erőtelep sziget-mérőtelep , (megosztott duzzasztómű) két részre osztott vízerő telep (iker vizem telep). pillérekre megosztott vízeróte/ep géltestbe épített v’zerltelep (víz alatti vizerötetep) 4.4—27. ábra. Folyami vízerőmű általános elrendezésének fő típusai 2. MEGOSZTOTT VÍZERÖTELEP: a) két részre osztott vízerőtelep (iker vízerőtelep), b) pillérekre megosztott vízerőtelep. 3. GÁTTESTBE ÉPÍTETT VÍZERÖTELEP (VÍZ ALATTI VÍZERŐTELEP). 4.442 Egységes (összefüggő) vízerőtelep A folyami vízerőművek általános elrendezésének hagyományos megoldása az, amelynél a duzzasztómű mellett egységes (összefüggő) vízerőtelepet építenek. Az egy tömbként kialakított vízerőtelep vagy az eredeti folyómederben, vagy annak mesterségesen kialakított öblözetében helyezkedik el. Elhelyezhető az egységes vízerőtelep a meder közepén is, a megosztott duzzasztómű két része között, ekkor szigeterőműről beszélünk. Az eredeti mederszélességben elhelyezett vízerőtelep erősen leszűkíti a medret. Ez főleg az árvíz levezetése szempontjából kedvezőtlen. Ezért csak ott engedhető meg, ahol a csökkent átfolyási szelvény is elegendő a mértékadó árvízhozam káros túlduzzasztás nélküli levezetéséhez. Elsősorban azokon a vízfolyásokon kerül előtérbe, amelyeknél magas duzzasz- tási szint engedhető meg. Ezek rendszerint mélyen beágyazott, kiegyenlített víz járású folyók. Előnyös az elrendezés szempontjából az is, ha kevés hordalékot és jeget szállítanak. Az öblözetbe épített vízerőtelep a folyami vízerőművek elrendezésének leggyakrabban előforduló változata. Főleg Európában terjedt el. Ha a meder szűkítése nem engedhető meg, a vízerőtelepet a folyó mesterségesen kiképzett öblében helyezik el. Ennek az elrendezésnek bizonyos, a továbbiakban ismertetett hátrányai is mutatkoznak, de megállapítható, hogy alacsony megengedhető duzzasztásnál előnyei túlsúlyban vannak. 205