Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

4.4—28. ábra. Folyami vízerőmű általános elrendezése egységes, öblözetbe épített vízerö- teleppel

Sziget-vízerőtelepet építési vagy áramlástani megfontolásból létesítenek főleg széles folyókban. Ilyenkor az egységes vízerőtelepet a folyó középső részén levő sekély mederrészben, esetleg szigetre építik, a mélyebb mederrészeket pedig duzzasztóművel zárják el.

Mivel az európai gyakorlatban leginkább az öblözetbe épített egységes vízerőteiep fordul elő, részletesen ezt az elrendezést tárgyaljuk.

AZ ÖBLÖZETBE ÉPÍTETT VÍZERŐMŰ RÉSZEI (4.4—28. ábra):

1. a duzzasztómű (esetleg hajózsilip, hallépcső stb.),

2. a vízkivételi mű,

3. a felső öböl,

4. a felső elválasztó pillér,

5. a vízerőtelep,

6. az alsó öböl,

7. az alsó elválasztó pillér.

Vízkivételi művet nem minden esetben építenek. Annak megfelelően, hogy az öblözet előtt van-e vízkivételi mű, megkülönböztetünk zárt és nyílt öblözetet. Régebben a zárt öblözetet alkalmazták gyakrabban. így épült meg pl. a Kachlet-vízerőmű a Dunán (4.4—29. ábra). Különösen az alapozás költséges volta miatt újabban elhagyják a vízkivételi művet. Nyílt öblözettel épült meg a tiszaíöki vízerőmű is (4.4—30. ábra). A ked206

4.4—29. ábra. A Kachlet-vízerőmű a Dunán