Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
hallépcső. A vízerőműneK lehelnek Kapcsolódó létesítményei is, de ezeket már nem sorolhatjuk a vízerőmű részei vagy tartozékai közé. A vízerőtelep a vízerőműnek a gépeket és a velük szorosan összefüggő szerkezeteket magában foglaló része. Gépháznak is nevezik. Kialakítását — minthogy egyaránt része a folyami és az üzemvízcsatornás vízerőműnek — külön fejezetben tárgyaljuk. A vízkivételi műről az üzemvízcsatornás vízerőművek anyagában lesz szó. A felsorolt többi műtárggyal a Vízépítési műtárgyak című tantárgy foglalkozik. A folyami vízerőmű típusait az általános elrendezés alapján határozhatjuk meg. Általános elrendezésen a vízerőmű műtárgyainak egymáshoz viszonyított elhelyezését értjük. A kis esések gazdaságos hasznosítása elsősorban a Kaplan-turbina alkalmazása révén vált lehetővé. A régi, kis fajlagos nyelőképességű turbinák a vízerőkészletnek csak kis hányadát tudták kihasználni, mivel a szükséges nagyszámú turbina elhelyezéséhez a mederben általában kevés a hely. Az 1898-ban a Rajnán épült rheinfeldeni vízerőmű 20 Francis- turbinájának együttes nyelőképessége 400 m3/sec, viszont az 1930-ban ettől néhány km-re üzembe helyezett ryburg—schwörstadti vízerőmű kiépítési mértéke 4 Kaplan-egységgel már 1200 m3/sec. Az august— wyhleni vízerőmű (1912) szokatlan általános elrendezésének1 is az az oka, hogy a kiépítési vízhozam növelése érdekében szükséges 20 turbina elhelyezése csak a vízfolyással párhuzamosan, a két part mentén volt lehetséges. Még így is csak 800 m3/s-ot hasznosított (4.4—26. ábra). A Kaplan-turbina alkalmazása kisebb vízerőművekben megnyitotta az utat az első igazán nagyszabású folyami vízerőmű megépítéséhez. A Charmilles, Escher—Wyss, Voith és a Motor—Columbus cégek által konstruált egyenként 300 m3/s nyelőképességű kettős szabályozású Kaplan-gépcsoportokkal felszerelt ryburg—schwörstadti vízerőmű üzembe helyezése új korszakot nyitott meg a folyami vízerőművek fejlődésében. Hozzásegített ehhez a mélyépítésben és az acél- szerkezetek terén elért fejlődés is. Másrészt a gazdaságossági követelmények szorító hatása alatt a tervezők és kutatók mind nagyobb gondot fordítottak arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek kisebb fajlagos beruházással valósíthatók meg, s ugyanakkor áramlási és üzemi szempontból is megfelelőbbek. Ezek a törekvések a vízerőmű egyes elemeinek kedvezőbb kialakítására irányultak, de eközben új, a vízerőmű egész el- 4.4—26. ábra. Az augst—whyleni vízerőmű rendezését megváltoztató megöl - helyszínrajza dósokat is eredményeztek. 204
