Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
4.432 A vízerő-gazdálkodási terv fokozatai A tervezésben a fokozatos megközelítés a helyes módszer, a vízerő- gazdálkodási terv készítésében is ezt az utat követjük. A tervezés különböző fokozataihoz különböző mélységig kidolgozott vízerőgazdálkodási terv tartozik. Három fokozatot különböztethetünk meg. A három fokozat nemcsak tartalmában, terjedelmében, hanem elsősorban céljában különbözik. A becslésszerű vízerő-gazdálkodási terv első tájékoztatást ad a víz- erő-hasznosításról. A tájékoztató vízerő-gazdálkodási terv a műszaki tanulmány része. A tervezőmérnök legfontosabb alapanyaga a vízerőmű alternatívái közötti választásban. A részletes vízerő-gazdálkodási terv a tervezési feladathoz kapcsolódik. Az energiagazdálkodás számára rögzíti a kivitelre kerülő vízerőmű energiagazdálkodási jellemzőit. 4.433 A becslésszerű vízerő-gazdálkodási terv A becslésszerű vízerő-gazdálkodási terv részletesebb műszaki és gazdasági értékelés nélkül egyetlen, előre kiválasztott változatra vonatkozik. Az elnevezés arra utal, hogy itt becslésről van szó, ezért számítani kell arra, hogy a nyert eredményekben nagyobb hiba is várható. Ennek nagyságrendje A 50% is lehet. Ez a fokozat tehát csak arra alkalmas, hogy durva tájékoztatást adjon az energiatermelési lehetőségekről és a gazdaságosságról. Ehhez viszonylag kevés adatra és munkára van szükség. Közelítő adatok alapján meg kell szerkeszteni egy hosszabb időszak (legalább 10 év) teljesítményábráját. Ahhoz, hogy az energiatermelés ingadozásáról is képet alkothassunk, kiválasztunk egy vízszegény, egy vízbő és egy átlagos vízjárású évet, és arra is megszerkesztjük a teljesít- ményábrát. A teljesítmény ábrákat az alábbi lépésekben szerkesztjük meg: a) a jellemző évek kiválasztása, b) a duzzasztási szint megállapítása, c) az eséstartóssági görbe megszerkesztése, d) a kiépítési vízhozam felvétele, e) a szerkesztési esés felvétele és az esések redukciója, f) a teljesítménygörbe megszerkesztése. a) A JELLEMZŐ ÉVEK KIVÁLASZTÁSA A jellemző éveket a tartóssági görbék alapján választhatjuk ki. A vizsgált időszak tartóssági görbéit hasonlítjuk össze az átlagos tartóssági görbével (4.4—3. ábra). Minthogy az évek vízjárásának jellegét elsősorban a tartóssági görbe középső szakasza határozza meg, elegendő a 100 és 300 napos tartósság közé eső részeket feltüntetni. A vízszegény, vízbő és átlagos víz járású évek alapján számított energiatermelési értékek nem jelentik egyben az energiatermelés szempontjából kedvezőtlen, kedvező és átlagos értékeket, sőt a szélsőségesen vízszegény és vízbő évek 185
