Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.2 A vízerőművek osztályozása

4.22 A VÍZERŐMŰVEK OSZTÁLYOZÁSA ENERGIAGAZDÄLKODASI

SZEMPONTBÓL

Ezen. belül is többféle csoportosítás lehetséges. Megkülönböztetünk:

1. A TERMELT ENERGIA MINŐSÉGE SZERINT:

a) mechanikai energiát,

b) villamos energiát szolgáltató vízerőművet;

2. AZ ÜZEMVITEL SZEMPONTJÁBÓL:

a) önálló,

b) együttműködő vízerőművet-;

3. A TERMELT ENERGIA JELLEGE SZERINT:

a) alaperőművet,

b) csúcserőművet;

4. TELJESÍTŐKÉPESSÉGÜK SZERINT:

a) törpe P <C 100 kW,

b) kis 100 < P < 10 000 kW,

ej közepes 10 000 <C P <C 100 000 kW,

d) nagy P > 100 000 kW vízerőműveket.

A vízerőművek csoportosítása a teljesítőképesség szerint országonként eltérő. Emellett a vízerőműveket mind nagyobb teljesítményre építik ki, ezért a teljesítményhatárok sem lehetnek állandóak. A megadott határértékek a világon megépült vízerőművek teljesítményadatai alapján önkényesek, amelyek csak általános tájékozódásra adnak lehetőséget.

4.23 A VÍZERŐMŰVEK OSZTÁLYOZÁSA VÍZGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTBÓL

Vízgazdálkodási szempontból megkülönböztethetünk vízerőműveket, amelyek

1. kizárólag vagy főleg a vízerő-hasznosítás céljára épültek,

2. egyidejűleg több célt (vízerő-hasznosítás, öntözés, hajózás, ipari vízellátás) szolgálnak,

3. elsősorban más feladat ellátására épültek, s a vízerő-hasznosítás csak járulékos.

4.24 OSZTÁLYOZÁS A VÍZERŐMŰ TAJJELLEGE SZERINT

A táj jellege szerint a vízerőművek lehetnek:

1. síkvidéki,

2. dombvidéki és

3. hegyvidéki vízerőművek.

168