Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata

űzemvkcsatornós vízerőmű

4.1—21. ábra. A magyar—csehszlovák közös dunai vízerőmű-rendszer vázlatos

hossz-szelvénye

c) Felvízcsatorna

Az üzem vizet a tározóból kiágazó 18 km fel vízcsatorna vezeti a gaböi- kovoi vízerőtelephez. A magasvezetésű felvízcsatorna 4800 m3/s vízhozam levezetésére alkalmas. Fenékszélessége 260 m.

d) A gabr.ikovoi vízerőtelep

A vízerőtelepet 8 gépegységgel tervezték. A mértékadó esés 4000 m3/s-nál 19 m, a legnagyobb esés 23,3 m. A vízerőtelephez 4000 m3/s levezetésére alkalmas árapasztó és két 24 x 230 m méretű hajózsilip csatlakozik.

e) Alvízcsatorna

Az alvízcsatorna fenékszélessége 180 m. A bevágás mélysége 15 és 18 m között változik. Az 1811,0 fkm-nél torkollik a Dunába. Innen kezdve az esés növelése céljából 30 km hosszban mederkotrást terveztek.

A vízerőmű teljesítménye a dunakiliti vízerőteleppel együtt 722 MW, az évi átlagos energiatermelés 2,92 TWh.

A nagymarosi folyami vízerőmű helyét a Duna 1696,25 km szelvényében jelölték ki. Itt a folyó a Pilis és a Börzsöny meredek hegyfalai közé vágott

162