Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata
Az elmondottak alapján a vízerőhasznosítás jövőbeni fejlődését az alábbiakban jellemezhetjük. A következő évtizedekben folytatódik a vízerőművek építése mindazokban az országokban, amelyek még gazdaságos vízerőkészlettel rendelkeznek. A fejlesztés ellenére is viszonylag csökkenni fog a vízerőművek részesedése az energiatermelésben, különösen azokban az országokban, amelyekben a vízerőkészletek kihasználása már jelentősen előrehaladt. Az Egyesült Államokban az energiatermelés struktúrájában a következő változás várható: % 1963 1975 1980 2000 Vízerőmű 18,1 12,8 10,1 3,7 Hőerőmű 81,5 81,9 80,1 46,3 Atomerőmű 0,4 5,3 9,8 50.0 100 100 100 100 A franciaországi helyzet alakulását a 4.1—15. ábra mutatja. A vízerőművek szerepe az energiarendszerekben megváltozik: alaperőművek helyett csúcserőművekként fognak működni. Még a folyami vízerőműveket is napi vagy heti tározókkal kapcsolják össze, s a teljesítményeket igyekeznek növelni. A kevésbé gazdaságos lehetőségek kihasználása, az atomerőművek konkurenciája, a megváltozott feladatok a vízerőművek műszaki-gazdasági tervezésére is jelentős hatást fognak gyakorolni. A vízerő-hasznosítás fejlődésének jelei a világon folyó nagyarányú vízerőmű-építkezések és nagyszabású tervek. 4.1—15. ábra. A villamosenergia-termelés fejlődése Franciaországban 153
