Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata
A Szovjetunió 1965. évi 510 TWh energiatermelését 1970-re 900 TWh-ra kell fejleszteni. Ennek 20°/0-át vízerőművekből kívánják előállítani. Ezért változatlan lendülettel folytatják a vízerőművek építését és tervezését. Bár a Szovjetunióban már csaknem 1000 MW összteljesítményű atomerőmű üzemel, az atomenergia nagyobb arányokban való gyakorlati alkalmazására csak a 70-es évektől kezdve kerül sor az országnak vízenergia- és hőenergia-készletekben szegény vidékein. Befejezéshez közeledik a 6000 MW teljesítőképességű krasznojárszki vízerőmű építése 12 db, egyenként 500 MW-os gépegységgel a Jenyiszej folyón. A Jenyiszej hasznosítható vízerőkészlete 30 000 MW, ill. 160 TWh évi energia. A krasznojarszki vízerőmű befejezése után sor kerül a Száján (5000 MW), a Jenyiszejszk (6000 MW) és az Oszinov (5000 MW) vízerőművek építésére. A Jenyiszej legnagyobb mellékfolyóján, az Angarán már üzemel a világ jelenlegi legnagyobb vízerőműve Bratszknál. Megkezdték az uszty—ilimszki 4600 MW teljesítményű vízerőmű építését. Ez 1971-re készül el. Tervezik a bogu- csáni 4000 MW teljesítményű vízerőművet. Az Angara vízerőkészlete 14 500 MW, ill. 72 TWh. A Léna folyón hét vízerőművet terveznek. Ezek közül legnagyobb az alsó-lénai vízerőmű. Ennek teljesítménye 20 000 MW, és évi energiatermelése 100 TWh lesz. Az Ob folyón, Bjelogorjenéi 7000 MW-os vízerőművet fognak létesíteni. A Volga—Káma vízerőmű-rendszer együttes teljesítőképessége 13 600 MW, ill. 48 TWh. A Szovjetunió épülő és tervezett nagyobb vízerőműveit a 4.1—16. ábra tünteti fel. A felsorolt vízerőművek együttes teljesítménye kb. ötvenszer annyi, mint Magyarország jelenleg üzemelő összes erőműveinek teljesítménye (2000 MW). Nagyszabású vízerőmű-építkezés és -tervezés folyik az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kínában, Indiában és sok más országban. Nyugat-Európa kilenc országában a vízerőkészlet 1955. évi 34%-os kihasználtságát 1975-ig 80%-ra kívánják emelni. Kínában nemcsak abszolút értelemben kívánják fejleszteni a vízerő-hasznosítást, hanem az össztermelésben való részarány tekintetében is, az 1957. évi 20%-ról 40%-ra. Magyar szempontból különösen figyelemreméltóak a dunai vízerőművek. A Duna Európa legjelentősebb vízenergia-forrása. Hasznosítható vízerő- készletét 45—50 TWh-ra becsülik. A mintegy 2900 km hosszú folyó partjain 8 ország osztozik. A vízerő-hasznosítás szempontjából három szakaszra osztható: a Felső-Duna német és osztrák szakaszára, valamint a Dévénytől a Fekete-tengerig terjedő Középső- és Alsó-Dunára. A Duna vízerő-hasznosí- tásának jelenlegi helyzetét az alábbi számok tükrözik: 4.1—7. táblázat Tervezett Üzemelő Épülő a vízerőművek átlagos évi energiatermelése GWh Középső- és Alsó-Duna 2 800 1100 500 Felső-Duna osztrák szakasza 14 654 3309 1 270 Felső-Duna német szakasza 29 000 0 10 700 46 454 4409 12 470 A német Felső-Duna legfelső szakaszának néhány kisebb, együttesen évi 42 GWh energiát termelő vízerőművén kívül két nagy vízerőmű üzemel hosszabb ideje: a Passau melletti Kachlet erőmű és a közös német-osztrák jochensteini erőmű. Befejezés előtt áll az Ulm—Kelheim közötti Duna-szakasz első részének kiépítése. Az Ulm—Kelheim közötti Duna-szakasz keretterve 19 vízerőművet irányoz elő összesen 239 MW teljesítménnyel, 1393 GWh évi 154
