Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata
a turbinák fejlesztéséhez. Nagy tudósunk, Bánki Donát 1917-ben szerkesztette a róla elnevezett és általánosan ismertté vált kétszeres átöm- lésű Bánki-turbinát a törpe vízerőművekhez. Űj időszak kezdődött a vízerő-hasznosítás történetében, amikor a vízerőművekben megkezdték a villamosenergia termelését, és az erőműveket egymáshoz és a fogyasztóterülethez villamos távvezetékkel kapcsolták. Az első villamos távvezetéket Marcel Desprez Vizűié és Grenoble között 1883-ban létesítette. Ezzel lehetővé vált a településektől távol eső területek, lakatlan magas hegyvidékek gazdag vízenergia-forrásának hasznosítása is. A technikai lehetőségek megteremtésének ezt a korszakát nemcsak a vízgépek és a villamosság területén jelentkező találmányok jellemzik, hanem a víz- és mélyépítésben, a vízépítési műtárgyak (nagy folyami duzzasztóművek, völgyzárógátak), a mederelzáró vasszerkezetek kialakításában elért eredmények is. A nagy folyók síkvidéki szakaszainak hasznosítása akkor vált lehetővé, amikor a nagy fajlagos nyelőképességű turbinák mellett megoldották az üledékes altalajon épülő műtárgy létesítésénél jelentkező nehéz kérdéseket: a folyómederben való alapozást, a szivárgás elleni védelmet, a jég és a hordalék lebocsátását biztosító nagy nyílású mozgatható mederelzáró szerkezeteket, ezek emelő berendezéseit, jegesedés elleni védelmüket stb. Nagyarányú fejlődés következett be a nagyesésű vízerőművek létesítésében is. Ezt különösen a nagy völgyzárógátak (föld, kő, beton) kialakításában, a nyomócsövek, nyomóalagutak gyártásában és építésében elért elméleti eredmények, ill. tapasztalatok segítették elő. A múlt század vége és századunk első fele a vízerő-hasznosítás felfutásának és térhódításának kora volt, amelynek eredményeként ma a Föld villamosenergia-fogyasztásának 30%-át vízerőművekből fedezik. c) A háború óta eltelt két évtizedben a vízerő-hasznosítás fejlődésére a növekvő energiaigény és az egyes energiatermelési módok közötti gazdasági verseny nyomta rá bélyegét. A világ villámosenergia-igénye a jelenlegi trend szerint tízévenként megkétszereződik. Ennek kielégítése mind nagyobb feladatot jelent. Soha nem látott mértékben veszik igénybe a klasszikus energiahordozókat: a szenet, olajat, földgázt, vízerőt. Több száz MW teljesítőképességű, sőt 1000 MW-ot meghaladó teljesítményű hőerőműveket létesítenek egyre nagyobb gépegységekkel. Nagyszabású vízerőmű-építkezés folyik az egész világon. A klasszikus energiahordozók felhasználása mellett ma már szerephez jutnak a hasadóanyagok is. Az atomerőművekkel biztosítva látszik a jövő energiaellátása. Az atomerőművek létesítési költségei azonban ma még viszonylag magasak, de csökkenő tendenciát mutatnak. A jövőben tehát mind nagyobb konkurreneiát fognak jelenteni a hagyományos erőműveknek, így a vízerőműveknek is. A fokozódó energiaigény és a konkurrencia élesedése jelentős hatást gyakorol a vízerő-hasznosításra is. Az energiaigény kielégítése érdekében 148
