Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata
azok az országok, amelyek gazdaságos vízerőkészletekkel rendelkeznek, gyorsított ütemben használják ki azokat, és egyre nagyobb gondot fordítanak a vízfolyások energiakészleteinek a lehető legnagyobb mértékű kiaknázására. A versenyképesség biztosítása pedig arra készteti a tervezőket, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hozzájárulnak a víz- erő-hasznosítás gazdaságosabbá tételéhez. Jellemző példái ennek a törekvésnek a nagy szovjet vízerőművek, amelyek beruházási költségeit különböző eszközökkel mind kisebbre tudták leszorítani. A most épülő 6000 MW teljesítőképességű krasznojárszki vízerőmű (ez kb. háromszor annyi, mint Magyarország erőműveinek együttes teljesítőképessége) fajlagos beruházási költsége 44,5%-kal kisebb, mint a nem régen üzembehelyezett 4500 MW-os bratszki vízerőműé és 75%-kal a kujbisevi vízerőmű fajlagos költségénél. Ez a kétirányú hatás megmutatkozik a kisesésű vízerőművek esetében is a tervezésben, az építésben és az üzemelésben egyaránt. Az utolsó egy-két évtized fejlődése nyomán alapvető változás következett be az általános elrendezésben- az eddig általánosan alkalmazott turbinatípusok mellett — különösen az egészen kis esések hasznosítására — kifejlesztették a csőturbinát. Növekszik a kiépítési vízhozam, nagyobb szerepet kapott a tározás, s ennek nyomán megváltozott a vízerőművek szerepe az energiarendszerben. Nagy gondot fordítanak a vízlépcső nyújtotta lehetőségek komplex jellegű kihasználására s ezzel az energiatermelést terhelő költségek csökkentésére. 4.132 A vízerő-hasznosítás jelenlegi színvonala Az elmúlt évtizedek nagy fejlődése nemcsak a vízerőkészlet nagyarányú kihasználásában mutatkozott meg, hanem lemérhető a műszakigazdasági eredményekben is. A vízerőművek által hasznosított vízhozam, a vízerőművek teljesítőképessége, évi energiatermelése, a gépteljesítmény, a gépek méretei, a felhasznált anyag mennyisége napjainkban igen nagy értékeket ért el. Egyidejűleg csaknem a lehetőségek végső határáig javult a gépek hatásfoka, nagymértékben csökkent a gépek fajlagos anyagszükséglete, csökkent a fajlagos beruházási költség és — a korszerű üzemvitellel, az automatizálással — az üzemköltség is. A vízerő-hasznosítás mind a beruházás, mind pedig az üzemvitel tekintetében magas színvonalon van. Az elért színvonalat, a csúcseredményeket az alábbi adatok mutatják. A VILÁG LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYŰ VÍZERŐMŰVEI A legnagyobb teljesítményű vízerőműveket a 4.1—6. táblázat tartalmazza. A világon sok 1000 MW-nál nagyobb teljesítményű vízerőmű működik. Ez idő szerint legnagyobb a bratszki vízerőmű a Szovjetunióban, az Angara folyón. 149