Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

2. A vízfolyások lépcsőzése

Hátrányos viszont, hogy a mederben hagyandó víz csökkenti a hasznosítható vízhozamot, és a duzzasztómű alatt betorkolló mellékvízfolyások vize sem hasznosítható. Csökken a mederben a víz öntisztuló képessége. A meder környezetében káros talajvízszín-süllyedés következhet be.

Hosszabb folyószakasz egyes, egymáshoz kapcsolódó oldalcsatornás vízlépcsőkkel is lépcsőzhető. A lépcsőzés annál gazdaságosabb, mennél rövidebbek az oldalcsatornák, és mennél hosszabb a kiépített folyószakasz.

A vízfolyás lépcsőzésére a természetes oldalág is felhasználható.

Az oldalcsatornákat részletesen a 4.45 fejezetben tárgyaljuk.

Példák

A MOSEL LÉPCSŐZÉSE

A Mosel csatornázása, a mederben való lépcsőzés jellemző példája. Franciaország, Luxemburg és a Német Szövetségi köztársaság 1956-ban határozta el. hogy a lotharingiai iparvidék és a Rajna között víziutat létesít. Az építkezést 1958-ban kezdték meg. A Koblenzben már meglevő vízlépcsőhöz csatlakozva 7 év alatt 13 vízlépcsőt építettek meg. Ezzel 270 km-en 1500 tonnás hajók számára biztosították az V. kategóriának megfelelő méretű víziutat. Egyidejűleg a folyószakasz vízerejét is hasznosították. A vízlépcsők mellé épített vízerőművek együttes teljesítőképessége 155 MW, az évi átlagos energiatermelés 770 GWh (2.S—2. ábra).

13

2.3—2. ábra. A Mosel vízlépcsői