Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
2. A vízfolyások lépcsőzése
A RAJNA LÉPCSŐZÉSÉ BÁZEL ÉS STRASBOURG KÖZÖTT A Rajnának ezen a szakaszán nyolc vízlépcsőt tervezték. Ebből hét már megépült. A felső négy vízlépcső 1932—59 között oldalcsatomán létesült. Ennek a csatornának a neve: Elzászi Nagy Csatorna. Minthogy ez a megoldás nem vált be, az alsó szakaszt egymáshoz csatlakozó, egyes vízlépcsőkkel lépcsőzték. Valamennyi vízlépcsőhöz vízerőművet is építettek. A legutoljára épített gerstheimi vízerőmű teljesítőképessége 125 MW, átlagos évi energiatermelése 815 GWh (2.3—3. ábra). A SOROKSÁRI DUNA-ÁG VÍZLÉPCSŐI A természetes oldalág lépcsőzésének példája a fő ág elzárása nélkül a Soroksári Duna-ág (2.3—4. ábra). A Soroksári Duna-ág felső torkolatát eredetileg árvízvédelmi okok miatt zárták le. Ezzel ugyanis a teljes vízhozamot a fő ágba terelték, s így csökkent a jégtorlasz keletkezésének veszélye. Az 1838. évi nagy pesti árvizet is az itt keletkezett jégtorlasz okozta. Később tervbe vették az oldalág vízszínének állandósítását a parti vízhasználók érdekében és a Duna-ág vízerejének hasznosítását is. Az első világháború után — a húszas években — a felső torkolatnál beeresztő- és hajózsilip, az alsó torkolatnál leeresztő- és hajózsilip, valamint vízerőtelep épült. A felső torkolati műveket a második világháború pusztításai, az alsó torkolati műveket pedig az 1956. évi dunai árvíz erősen megrongálta. A helyreállítást már elvégezték. Ennek során a felső torkolatnál 1,6 MW teljesítőképességű vízerőtelepet létesítettek, amelynek turbinán alacsony dunai vízállásoknál szivattyúként működnek, és élővízzel látják el a Soroksári Duna- ágat (2.3—5. ábra). A Soroksári Duna-ágnak fontos népgazdasági szerepe van. Mint belvízbefogadó levezeti a csatlakozó belvíz-főcsatornák vizét. Közvetlenül az ágból több ezer ha terület öntözhető, a csatlakozó kettős működésű csatornákon keresztül Pest és Bács megyében további területek öntözését lehet biztosítani. 2.3—4. ábra. A Soroksári Duna-ág vízlépcsői Kvassayzsilip iO/im —1 14
