Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata

1. elméleti,

2. műszakilag hasznosítható,

3. gazdaságosan hasznosítható vízerőkészletet.

4.121 Az elméleti vízerőkészlct

A 4.116 pont szerint egy H esésű folyószakasz elméleti teljesítménye — vízerőkészlete —, ha a szakaszokon Q vízhozam folyik át: P = 9,8QH kW, A képletben szereplő Q azonban az időben változhat, s a változó Q értékekhez változó H vízszintkülönbség tartozik. Ez utóbbi változása azonban elhanyagolható. így a szakasz elméleti vízerőkészlete a vízhozamnak a függvénye. A 4.1—9. ábra kapcsán — aszerint, hogy a képletbe mekkora vízhozamot helyettesítünk — meghatározható a Pioo legkisebb elméleti vízerőkészlet (Qioo alapján),

P95 kis vízerőkészlet (Q95 alapján),

P50 átlagos vízerőkészlet (Q50 alapján),

Pk közepes vízerőkészlet {Qk középvízhozam alapján),

Pt teljes (totális) vízerőkészlet (Qmax alapján).

Természetesen felvehető még bármely más tartósságú vízhozam is. és meghatározható az ahhoz tartozó vízerőkészlet. A vízerőkészletek jellemzésére az energiagazdálkodás tudományos világszervezete, az Energia Világkonferencia a P95, Pk és P50 teljesítmények, valamint az ezekhez tartozó E95, E,. és E50 évi energiamennyiségek megadását vezette be. Ez lehetővé teszi az összehasonlítást egyes vízrendszerek, országok vagy földrészek vízerőkészlete között, mert így azonos alapokon nyugvó adatokat vetünk egybe.

0

50

100%

tartósság

Vízhozamok tartóssága [%]

4.1—9. ábra

4.1—10. ábra. Vízerőkészlet-görbe (a szerző javaslata)

138