Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata

Teljesebb képet kapunk az elméleti vízerőkészletről, ha megszer­kesztjük a vízerökészlet-görbét (Szerző javaslata). Ehhez általában ele­gendő, ha néhány kiválasztott, különböző tartósságú vízhozamhoz meg­határozzuk a vízerőkészletet (4.1—10. ábra). Az ábrán a görbét az Eioo, E95, E50 és E, alapján rajzoltuk meg. Ezek az értékek az elméleti teljesít­mény tartóssági ábrákból számíthatók, az ábráknak a megfelelő P100, P95, P50 értékek alatti részterületeiként. Az E, — a vízfolyások teljes (totális) vízerőkészlete — a tartóssági görbe és a koordinatatengelyekkel határolt teljes területtel egyenlő. A teljes vízerőkészlet a vízfolyásban levő po­tenciális energia felső határa, az az energiamennyiség, amelyet a vizsgált időszakban lefolyt összes vízmennyiség képvisel. Számszerű értéke az Et = 8760Pk [kWh] képletből határozható meg, ahol Pk az évi közepes teljesítményt jelenti: Pk — 9,8Q/,H [kW], A képletben Qk a vizsgált folyószakasz hosszú időszakra vonatkozó kö­zepes vízhozama, H pedig a Qk közepes vízhozamnál kialakuló vízszintből meghatározott esés. A vízerőkészlet-görbéről leolvasható: a) az energiamennyiségek változása az alapul vett vízhozamtartóssá­gok függvényében, b) a tetszőlegesen választott tartósságú vízhozamhoz tartozó vízerő­készlet. Eddig egy kiválasztott folyószakasz elméleti vízerőkészletéről volt szó. Valamely vízfolyás elméleti vízerőkészletének meghatározásához a vízfolyást olyan szakaszokra bontjuk, amelyeken belül sem a vízhozamok, sem pedig az esések nem változnak lényegesen. A határokat célszerűen a mellékvízfolyások torkolatánál ve­gyük fel, ill. ott ahol a meder esésé­ben jelentős törés van (4.1—11. ábra). A vízfolyás elméleti vízerőkész- letét a szakaszok vízerőkészletének összege adja meg. [kW], További összegezéssel lehet egy- egy vízrendszer, ország vagy földrész vízerőkészletét meghatározni, s így juthatunk el a Föld teljes vízerő- készletéhez is. 4.1—11. ábra P = 9,8 A QH helyszín rajz 139

Next

/
Thumbnails
Contents