Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
2. A tiszavasvári vízbeeresztő hajózsilip
lében, valamivel felette van. A megfogási pontnak ilyen lesüllyesztésével a gépi berendezés is alacsonyabb szinten volt elhelyezhető. Ezért elmaradhatott a gépház szokásos magas portálos elrendezése s ezzel a felépítmény alacsonyabb és olcsóbb lett. A szokástól eltérően a hajókamrán át, az öntözési idényben rendszeres vízátvezetés történik. Ezért a kapuk tere — függetlenül egymástól és a kamrától — javítás esetére betétgerendákkal ideiglenesen elzárható. A felső fő alsó és felső betétgerendáit a felső fő tetején síneken mozgó, közös portáldaruval lehet szükség esetén, rövid idő alatt a hornyokba elhelyezni. Az emelőkaput közvetlenül mozgató gépi berendezést a 107,3 m A. f.-i szinten kialakított teraszon helyezték el. A hajtómű a födémen átmenő tengellyel kapcsolódik a 104,1 m A. f.-i szinten épült gépházban levő gépi berendezésekhez. A 100,6 m A. f.-i szinten helyezték el a felső fő tiltóinak kézi mozgató berendezéseit. A felső fő két oldalán elhelyezett gépházak között mechanikus átmenőtengely biztosítja a kapu mindkét oldalának egyidejű emelését. Az átmenőtengely és a kábelcsatorna a két gépházat összekötő hídon van elhelyezve, amelynek járdaszintje 104,65 m A. f. Összekötő híd épült az átjárás megkönnyítésére a 100,8 m A. f.-i szinten is. Az ellensúlyok 2 db, egyenkint 30 t súlyú, betonhabarcsba rakott acéllemez darabokkal kitöltött vas ellensúly-szekrényből állnak. Az ellensúly-szekrények a felső fő két oldalán épített ellensúly-aknákban, ill. tornyokban mozognak. Az ellensúly-aknák 2,5 m X 2,5 m külső, ill. 1,9 m x 1,9 m belső keresztmetszettel épültek. Az aknák alapja a 90,0 m A. f.-i szinten van, tehát a felső főhöz csatlakozó 100,5 m A. f.-i korona-magasságú töltés alatt 10,5 m-rel. Kútsüllyesztéses módszerrel épültek. A toronyrészek felső szintje 107,26 m A. f. Vasszerkezetű, recés vaslemez fedésűek. Az ellensúly-aknák és a felső fő mellett mindkét oldalon, a 96,00 m A. f.-i szinten, külön alapozott lépcsőházak épültek. Innen lehet megközelíteni a gépházakat, a 107,3 m A. l.-i szinten elhelyezett gépi berendezést, a portáldarut és a betétgerenda-raktárt. Betétgerenda-raktár. A felső fő felvízi betétgerendáinak (13 db záró + 1 db kiemelő gerenda) tárolására szolgáló betétgerenda-raktár a felső fő két oldalára fektetett kéttámaszú tartóként hídszerűén van megépítve, felül nyitott U-alakú vasbeton szerkezetként (31. ábra). Az építmény magassága 6,2 m, szélessége 2,78 m. Hullámlemezből készült, négyrészes, íves tetője kézi erővel széttolható. A betétgerenda-raktár teteje a 107,3 m A. f.-i, az alja a 100,5 m A. f.-i szinten van. A többi betétgerenda részére az alsófő közelében külön betétgerenda-raktár épül. Emelőkapu gépészeti berendezése. A felső fő 107,3 m A.f.-i szintű jobb- és baloldali teraszain helyezték el a kettős, gerinclemezes tartókból álló alapkereteket. Itt találhatók a hajtó és szabadon futó láncdiók és a hajtó fogaskerékpárok. Az alapkeret toldatára van rászerelve a nagy csavarhajtás. Az emelőkapu és az ellensúlyok felhúzását Gall-láncokkal végzik. Az emelőkapu, ill. az ellensúlyok túlterhelését végálláskapcsolók akadályozzák meg. A 107,3 m A. f.-i szinten elhelyezett nagy csavarhajtás csigatengelye a födémen keresztül lenyúlik a 104,1 m A. f.-i szintű gépházban elhelyezett alsó, kisebb csavarhajtáshoz. Az emelőkapu gépi mozgatására a jobb- és baloldali gépházfülkében (104,1 m A. f.-i szinten) elhelyezett 2 db 51 kW teljesítményű, percenként 750 fordulatszámú elektromotor szolgál (33. ábra). Bármelyik 71
