Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
2. A tiszavasvári vízbeeresztő hajózsilip
29. ábra. A Keleti Főcsatorna a tiszaoasvári vízbeeresztő-hajózsilip felett. A képen baloldalt a Nyugati Főcsatorna beeresztő zsilipje látszik Előnye a leírt megoldásnak az, hogy a két vízlépcsőnek egy vízlépcsőbe és az utóbbi két műtárgynak cgij műtárgyba való egyesítése folytán a beruházási költség igen lényegesen csökkent. Ugyanígy csökkentek a fenntartási és üzemelési költségek is. Hátránya viszont, egyrészt, hogy a főcsatornáknak a hajózsilip feletti töltésein tiszai árvíz idején védekezni kell, másrészt, hogy a főcsatornában a Tisza vizének szabad bejátszása következtében feliszapolódási többlet keletkezik. Ez a feliszapolódás növeli az öntözővíz okozta iszapolódás miatt egyébként is rendszeresen szükséges torkolati kotrások iszapmennyiségét. A növekedés azonban nem számottevő, amit a kikötőmedencék azonos jellegű feliszapolódásánál szerzett tapasztalatok alapján lehet állítani. A hajózsilip általános tervét a 30. ábrán láthatjuk. A 29. ábra a Keleti Főcsatornának a hajózsilip feletti szakaszát mutatja. A képen baloldalt az árvédelmi töltés és a Nyugati Főcsatorna beeresztőzsilipje látszik. A hajózsilipen keresztül, gépi kapumozgatás esetén a hajók átzsilipeléséhez 30 percre van szükség. Л in üt :í r«iy részletes leírása A hajózsilip három részből áll: a felső főből, a kamrából és az alsó főből. Külön épült a felső fő az emelőkapuval, amely hajók átzsilipelésére, de ugyanakkor az öntözővíz beeresztésére is alkalmas és egyúttal árvízi kapuként is szolgál (28. ábra). A felső főben külön vízbeeresz5 Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai — 65
