Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
A talajvízszint- süllyesztést fokozatosan szüntették be, és amikor egy-egy kútsoron a szivattyúzást beszüntették, a visszahúzott szívó- és szűrőcsövek helyét, valamint a szűrőréteget cementbesajtolással töltötték ki. A talajvízszint-süllyesztés főbb adatai: az alapgödör területe ............................................................................................................ 20 100 m2 a szádfalak közötti terület ............................................................................................... 10 060 m2 a szádfalakon kívüli I. lépcsőben ................................................................................. 82 kút a szádfalakon kívüli II. lépcsőben ................................................................................ 43 kút a szádfalakon kívüli III. lépcsőben.................................................................................... 24 kút a szádfalakon belül.................................................................................................................. 66 kút összesen ...................................................................... 215 kút szivattyúállomások száma ................................................................................................... 19 db a kutak átmérője...................................................................................................................... 475 mm 0 maximálisan szivattyúzott vízmennyiség ...................................................................... 159 1/s 1 kútra eső vízmennyiség ................................................................................................... 1,2-—2,0 1/s maximális LE-szükséglet ...................................................................................................... 294 LE Az átmetszés földmunkája Az alapgödör földmunkájával majdnem egy- időben — 1950 szeptemberében — kezdődött el az átmetszés földmunkája is. A 2,4 km hosszú átvágásból a tervek szerint 4,05 millió m3 földet kellett kiemelni. Az átvágás szélessége a terepen 150 m és a felvízi részen átlagosan 8 m, az alvízi részen pedig 10 m mély. A talajvízszint feletti száraz földmunkát kézi erővel, legnagyobbrészt kordés szállítással, kisebb részben felvonós-csillés szállítással végezték el. A száraz földanyagból az átmetszés jobbpartján 2,5 km hosszú, átlag 160 m széles depóniát építettek. A talajvízszint alatti mederrészt 3 db marófejes szívó-nyomó és 1 darab vedersoros nyomószivattyús úszókotróval kotorták ki (23. ábra). A nyomószivattyúval a zagyot részben az elzárandó Tisza mederbe, részben az élő Tiszába nyomták. A Tisza közepes kisvize 100 m3/s és 23. ábra. Marófejes úszókotró a tiszai tiki mederátvágásnál ,54
