Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
г90 90 alapterületű szivattyúházat építettek cölöpalapokra. A szivattyúházba 2 db 30 LE-s elektromotorral meghajtott centrifugál szivattyút, egy légtelenítő szivattyút és egy légüstöt szereltek. A szivattyú teljesítménye 30,00 m emelőmagasságnál egyenkint 40 1/s volt. Egyszerre csak egy szivattyú üzemelt, a másik tartalékban volt. Az első 22 db kút elkészülte után részletes próbaszivattyúzás volt 1950 december 6-tól. A vizet a kutakban 6,00—6,30 m-re szívták le. A kutak vízhozama 1,4—1,7 1/s volt. A próbaszivattyúzás alapján készült el a szivattyúzás teljes terve (21. ábra). A szivattyúmotorok meghajtásához az áramot az országos hálózatból vették, de a tökéletes biztonság érdekében külön munkahelyi áramfejlesztő telepet is építettek, amelyben 2 db 250 kW-os, 1 db 100k\V-os Diesel-motor meghajtású generátor állott. A 600 kW-os teljesítmény teljesen fedezni tudta az energiaszükségletet. A szűrőkutakból kiszivattyúzott vizet a védőtöltés tetején átmenő 320 mm 0-jű nyomócsővezetékbe nyomták és onnan a mérőbukón át jutott nyílt csatornán át a Tiszába. Egy kútsorral mintegy 3—3,5 m mélyre tudták a talajvíz szintjét leszívni, és így a 3,00 m-enkinti padkákon újabb kútsorokat telepítettek. Végeredményben három, ill. az erőtelep helyén a munkagödör legmélyebb részéről négy lépcsőben tudták a vizet a 90,00 m-es szintről a 75,6 m-es szintre, tehát 14,4 m-re leszállítani. A 22. ábra a vízerőtelep alapgödrének metszetét mutatja a szűrőkutakkal. A szádfalakon belüli kutakból átlagosan 1,5 1/s vizet kellett szivattyúzni. 1951. Vili. hóban az 1. lépcsőben 35 kút, a II. lépcsőben 44 kút, a III. lépcsőben 30 kút üzemelt. A szivattyúzott víz ekkor 159 1/s volt. A talajvízszint süllyesztést 1953. év végéig tartották fenn és ezzel három éven át teljesen szárazon tartották a 20 100 m2 kiterjedésű alapgödröt. 53 22. ábra. A vízerőtelep alapgödrének metszete a talajvízkutakkal (Tiszaiak)
