Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
12. A rajkai zsilip
118. ábra. A betétgerendák mozgatásának sematikus vázlata (Rajka) A felhúzóerő számításában, valamint a szilárdságtani méretezésben elkövetett hibák miatt később az egész berendezést át kellett alakítani. A hídszerkezet a hajózás lehetővé tételére a középső pillérbe ágyazott, kb. 2,00 m magas, függőleges tengely körül kézi erővel elforgatható. A kezelőhidat csak egy irányban lehet forgatni, a zsilip hossztengelyére merőleges és a hossztengellyel egyező irányú állásba. A hídszerkezet állékonyságát forgatás közben a tengelyen kívül egy 3,80 m átmérőjű, a tengellyel koncentrikus kör-sínpálya biztosítja, amelyet a középső pillér tetejére rögzítettek. A kezelőhíd fesztávolsága zárt állásban mindkét zsilipnyílás felett 13,38 m, szélessége 1,96 m, magassága 2,30 m, amelyhez 1,04 m magas korlát járul. Az alsó öv felett a +535 cm vízállás magasságában fut végig a sínpálya, amelyen a betétgerendákat szállító kocsiszerkezet mozog. A zsilipet jelenleg úgy üzemeltetik, hogy a nagy Duna kis vízállása idején, kb. 30 m3/s-ot, vagy ennél kevesebbet bocsátanak a Mosoni-Dunába, nehogy csökkentsék a nagy Duna egyébként is alacsony vízállását, ami az ottani hajózást hátrányosan érintené. Ezzel elkerülik a Mosoni-Duna vizének posha- dását és hinárosodását is. Az építés A pozsonyi folyammérnöki hivatal a Földművelésügyi Minisztérium 1902. I. 22-i rendelete alapján kezdte meg a rajkai vízbeeresztő zsilip építéséhez szükséges tanulmányokat. A Mosoni-Dunába az 1897. és az 1899. évi árvizeknél kb. 288 m3/s vízmennyiség ömlött be. A Mosoni-Duna árvédelmi művei ezzel szemben csak 200 m3/s-os vízhozam figyelembevételével épültek ki. A vízbeeresztő zsilip tehát árvédelmi célokat szolgál. A tervezésnél feltételezték a hajózás várható fejlődését, s azért szükségesnek tartották, hogy a zsiliphez egy hajózsilipet is tervezzenek. Előírás volt, hogy a Mosoni-Dunába 60 m3/s vízmennyiséget lehessen bocsátani a hajózás biztosítására. Az engedélyezett kiviteli költség 704 113,83 Kr volt. A zsilip helyén a talaj a ,,0” víz felett iszapos finomhomok, a ,,0” víz alatt pedig kavicsos homok. A kiviteli munkát versenytárgyalás alapján a Magyar Építő Vállalat nyerte el 580 983,28 Kr ajánlattal. A munkahelyet 1905 márciusában adták át a vállalkozónak, aki a munkát saját veszélyére kezdte meg, mert a terveket még nem hagyták jóvá. A munka 1905. IV. 5-én indult meg a földmunkával és a baloldali szertár, valamint a felügyelői lakás építésével. A szertárépületek tetőszerkezetét a Danubiusz gyár szállította. 156
