Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők
A kikötő személyforgalmának nagyobb részét a Révfülöpre irányuló átkelő forgalom adja. 1935. évben 21 1936. évben 24 1962. évben 38 1963. évben 60 1964. évben 56 1965. évben 69 1966. évben 72 1967. évben 85 1968. évben 71 1969. évben 57 1970. évben 60 1971. évben 71 ezer volt az érkező és induló utasok száma. 1935-ben 6250 tonna, 1936-ban 8815 tonna kő érkezett. összefoglaló adatok Épült 1890-ben, bővítve 1913—1914, 1934—1939 és 1960-ban. Építési költség mintegy 350 000 P és 90 000 Ft. Védett vízterülete 36 000 m2. Kikötőhöz tartozó száraz terület (a feltöltött részszel) kb. 7,5 ha. Vízmélység +0,80 cm vízállásnál az egész kikötőben 30—35 dm. Nagyhajók kikötésére alkalmas partfal 70 fm. Vitorlások és motorosok kikötésére alkalmas partfal 140 fm. Teherrakodó területe 20 100 m2, partfala 208 fm. Keleti móló 300 fm. Nyugati móló 60 fm. A kikötőben kis jármű-sólya, a kikötő épületében váróterem, vendégszobák, a kikötőőr lakása és külön épületben raktárhelyiség, ill. hajósszállás van. Távlati fejlesztés A kikötőben egyidejűleg 2 nagyobb és 2 kisebb személyhajó köthet ki, ezenkívül a teherrakodó partfal mentén 4 hajó tartózkodására van lehetőség. A kikötő teherhajózás szempontjából nincs teljesen kihasználva. A Boglár—Révfülöp közti járat mellett 21 db hosszú járatú hajó és a kirándulóbaj ók veszik igénybe. A medencében 80—100 vitorlás horgonyozhat, védve az északi szelektől. Ennek ellenére a vitorlásélet Füred, Siófok, Földvárhoz viszonyítva alig számba- vehető, pedig vitorlásklub telepítésére bőven van hely a kikötőben. A kikötő fejlesztésére — különösen a feltöltött terület kihasználására, strandolására — a Balatoni Intéző Bizottság (BIB) tervet készített, de a terv megvalósítása még nem kezdődött meg. 80
