Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
11. Dunai Cement- és Mészmű (DCM) kikötő
séges rézsűburkolattal ellátni. A kikötőmedencéből kikerülő kotrási anyag egy részével a Büki szigetet 107,20 mA. f. szintig feltöltik, hogy az árvizek hordaléka a szigeten keresztül a medencét ne tölthesse fel. A tavaszi jégzajlás a medencés kikötőben kárt nem okozhat, ezért a hajók téli menedékhelyéül is fel lehet majd használni. Sőt a Büki sziget területén hajójavító üzem részére a szükséges hely is rendelkezésre áll. ' Az átalakítandó ideiglenes kikötő erősen ki van téve a tavaszi jégzajlás romboló hatásának, ezért ott parti létesítmények nem épülnek. A medencés kikötő felső platószintje a LNV fölé 3,35 m-rel épül majd ki, hogy a szállító és rakodó berendezések föld alatti részei, valamint azok gépi berendezései víz alá ne kerüljenek. A feltöltéshez szükséges földanyag a medencekotrásból rendelkezésre áll Talajmechanikai adatok A kikötőmedencében és annak környezetében várható talajviszonyokról az 1950—51. években a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda, majd ezt követő években az UVATERV, a MÉLŸÉPTERV és a BUVIZIG, ma Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készített szakvéleményt, melyek szerint a medence (öböl) felszínét 0,7—1,2 m vastagságban puha, barnásszürke iszapréteg borítja, ez alatt kavicsos homokréteg található. Ebbe a rétegbe ékelődik be egy márgásodó szürke agyagréteg a bejárati csatorna és a kikötőmedence végénél. A márgás rétegek csak fellazító robbantással emelhetők ki. A kikötőmedence partélvonalában végzett feltárás alapján a felső barna, ill. barnásszürke humuszréteg vastagsága 0,75—1,1 m között változik. Ez alatt változó színű és kövér- ségű agyag- és iszaptalajok találhatók. A feltárt talajok kohéziója folytán a rézsüs partkialakítás megoldható. Az ideiglenes kikötő átépítése A meglevő nyílt dunai, ideiglenes kikötő kisebb mértékű átépítésével és meghosszabbításával alakítják ki az új kikötőt. A meglevő kikötőplató feltöltendő a 107,20 mA. f. szintre. Ma a rézsűs part előtt LKV esetén csak 2 m-es vízmélység van. Itt is lehetővé kell tenni az LKV alatti 3 m-es vízmélységet, ezért a lábazati kőhányás előtt, a parttal párhuzamosan, kotrási munkát kellett végezni. Ezzel kapcsolatban az eddigi tapasztalatok alapján szükséges a lábazati kőhányás víz felőli rézsűjének 1:2 hajlásúra való átalakítása és a padkák, valamint burkolt rézsűk átrakása, illetve kijavítása. A kikötőben függőleges partfal nem épül. A medencés kikötőben, a bejárathoz legközelebb a kohósalak kirakása fog végbemenni. A kikötő létesítésekor át kell építeni a Cigány-patak torkolati részét is. Az új patakmeder a tervek szerint a magas part lábánál, az olajkikötő mögött fog a Dunába torkollni. A patakmeder áthelyezése előtt az ideiglenes kikötő bejárati útját az érintett szakaszokon fel kell bontani és a végleges úthálózatba kell beépíteni. A patakmeder alsó része előregyártott betonlapburkolatú, az új kikötő végénél surrantószerűen torkollik a Dunába (11-7. ábra). 0 1 2 3 4 5 10 20 m 11-7. ábra. Olajkikötő mintaszelvénye Puc. 11-7. Модельное сечение нефтепорта Abb. 11-7. Regelschnitt für den Ölhafen Figure 11-7. Model section of oil harbour Fig. 11-7. Port pétrolier. Profile type 90
