Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

2. Komáromi kikötő

A kikötő telepítése

A komáromi kikötő Komárom város belterületén terül el. A kikötő az első világháború előtt épült a Duna mindkét partján. A Duna bal partján az Észak-Komárот és Dé!-Komárom között levő szigeten a MFRT hajógyárat létesített. A sziget és Észak-Komárom közötti Kis-Dunaágat a hajógyár céljára rendezték be. ezenkívül téli kikötőként is használták (2-1. ábra).

Az első világháború után, a Felvidék Csehszlovákiához

2-1. ábra. Komáromi kikötő áttekintő helyszínrajza Pue. 2-1. Генеральный план порта г. Комаром Abb. 2-1. Übersichtsplan des Hafens Komárom Figure 2-1. Survey plan of the Komárom harbour Fig. 2-1. Plan d'ensemble du port de Komárom

csatolásakor a Duna bal parti kikötő a hajógyárral együtt az ottani vízügyi szervek kezelésébe került át, akik azt jelenleg is üzemeltetik, sőt azóta tovább is fejlesztették. A kikötőből a Duna jobb parti rakodó maradt meg magyar területen. A jelenlegi kikötő (Duna-parti rakodó) a Magyar Hajózási Rt. (MAHART) kezelésében van. Alatta egy nagyobb teljesítményű kavicsrakodó is található.

A kikötő feladata a helyi teherforgalom lebonyolításán

kívül főleg az Ausztria felé távozó és onnan érkező hajók határforgalmi kezelése, azok ki- és beléptetése, vámvizsgálata. Ezt a funkcióját a kikötő 1960 óta látja el, amióta a külföldről érkező és oda irányuló hajók határforgalmi kezelését Szókról Komáromba helyezték át. Ugyanis innen a hajóvontatók, melyek Komáromig hegymenetben 8—10 uszállyal érkeznek, innen fölfelé — a nagyesésű Duna szakaszon - már csak 3—4 uszállyal mennek tovább.

25