Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

58

terium ép ez időben az illető ártérek kiszárítását foganatba vette, mi által honunk e végvidéke is rövid idő múlva a Duna-Tisza árömlésétől felszabadulva az industriának át- adatik. *)

A védmüvek ilyetén felállításával, s a fenállóknak netalán helyenkinti reconstructiójával — kell következni a második stádiumnak, az öntözésnek t. i. általánosságban, még részletben annak ideje ma már beköszöntött, miután alföldi folyamainknak legnagyobb része korlátozott, aszályos téreink fenhangon követelik ebbeli operatiónknak el- odázhatlan életbeléptetését.

\/ . nü'

> i^Hogy földöntözési műveletünk tüzetes alapon nyugodjék, mindenek előtt vizitörvényekre van szükségünk, mert nélküle e téren egy lépésre sem hatolhatunk. —■ Törvény kell ide még pedig határozott, nyílt értelmű, és viszonyunkhoz alkalmazott;—törvény kell, olyan, mi javaslatunk, észleletünk és combinatiónknak támpontot biztosit*) A cs. kir. hadügyminisztérium által a múlt év tavaszán — a feloszlott magy. kir. helytartótanács engedelméből —■ az itt szükséges hydrotechniai tervezetek szerkesztésével szerencsés voltam megbizatni. A térség tervezete, melyet eddig elkészíték, magában foglalja a titeli határ őrvidékben a Tisza-Duna deltáját, és a német- bánáti ezredet Porlasztói Rubinig.

Ezen vidék kiszárítása követel 152,513 f. öl töltést, 1.297,343 köb öl tartalommal, — mentesít 155,235 catastral holdat, 2.594,688 f. költségeléssel.

E műtétéi foganatosítása válalat utján adatik ki a cs. kir. hadügyminisztérium által; — köteleztetvén a válalltozó ezen mondhatni óriási műtétéit két és */„ évek leforgása alatt végrehajtani.