Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

53

esső után, a repczevetés idénye immár nagyban beköszöntött, szántani a szikla kemény földet nem lehet, de ha he- lyenkint a földminősége ezt meg is engedné,— mi haszna vetni; hijába vet, mert magja martalékul esketik.

Ha öntözési kellékekkel ellátva volnánk, — bajunk orvosolva volna, hisz a Tiszában 0 fölött ma 4, a Marosban pedig 0 fölött 1 láb viz magasság tétlenül hömpölyög, — eresztenénk vizet annyit hogy a földborozda fenékig meg- nedvesednék, barom kinzás nélkül kényelmesen és becsületesen földeinket megszánthatnók, bevethetnők ; — ismét egy árömléssel, ha kell kettővel is ez év őszén táplálhatnánk, — mi által vetésünk üdítő erőt nyerne ; megembe- rednék, gyökerei kellő erőre kapván lefelé hatva megerősödnének— a téli hideget, fagyot gond nélkül kiállhatnák, és igy jogosítva volnánk azon kilátásra, hogy vetésünk után majd csak aratandunk is . mig tavasszal april elején repczénk szárba indultával ismételt árömlést nyerhetne — s biztosítva néznénk kiváló jó aratásunk elébe.

Ép igy állunk ugarlásainkkal is; — a földszikla keménysége miatt őszibuza alá ugariásunk meghiúsult — mit öntözés mellett kényelemmel hajthatnánk végre.

Ha april havában elegendő essőnk van — rósz terméstől alig tartunk; köztudomású tény azonban, hogy april havában, tehát azon idény alatt, midőn vizeink árkaikban legmagasabbak — esső hiányban szenvedünk, mit egy jó öntözéssel kárpótolhatnánk, s a mit még május havában is mindaddig mig vetésünk csak fű, és szárba nem ment, minden gond nélkül ismételhetnénk; ha már egyszer növényzetünk szárba ment, és forróbb időjárások köszöntének be, az öntözési művelet is figyelmesbb eljárást követel; — itt ügyelnünk kell leginkább arra, hogy földjeinket a római