Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

52

bérczekből lenyomuló sebes folyásuk után, esésüket a sikon mérsékelve s televényes talajt érve — kötött részeitől a folyam iszapjává kibontakozik — ez által a vegetatiónak nemcsakéltető nedvet, hanem, egyszersmint trágyát ad— s igy jótékonyságát a légcsapadéknál fokozatosabban, t. i. kettős irányban gyakorolja.

Kétséget nem szenved, hogy minden élő test, legyen az bár mozgó vagy helyhez kötött: táplálékát porositása által nyerendi. A sok mindenben túlságos és veszedelmes, mint annak ellentéte a kevés. Mérsékelt egybefüggő tényezők functiója kívántatik ágy az állati mind a növényzeti régióban, hogy a test kellő kifejlésnek örvendezzék. Ha az élő testet excentricus tápanyaggal terheljük, vagy che- miai processusában bántalmazzuk — baj áll be; — néha fejünk fáj, de okát csak hamar felismerjük viseletűnk ex- cessiv alig múltjából; máskor gyomrunk romlott meg, mert természetünk alkotott keretén kívül excessiv ösvényre tértünk át — A növényzet életének szinte saját körében és keretében a természet nagymestere bizonyos törvényt indictált, minek áthágása esetében az excessus néha életébe kerülhet. Szükség’ tehát öntözési rendszerünknél oda működni, hogy növényzetünkre az öntözés alkalmas időben adassék, s mint hasznos tápszer kedves egésségére váljék.

Hogy már most mikor válhatik egyik másik növényzetnek egészségére a nedv — azt a tapasztalt gazda önmaga könnyen megítélheti.

Mainap, midőn e sorokat írom, September 2-ika, rek- kenő hőség , kimondhatlan szárazság uralg vidékünkön ; — eg’ész holnapon át a légcsapadéknak legkissebb nyoma sem észlelhető, — gazdáink komoly képpel sopánkodnak