Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

46

bútorként tekintendők volnának, számukra és ki van jelelve a tér, hol gondos elrendezés mellett meglehetős szerepre vannak hivatva; igy a fentebbi esettől eltérőleg, ha t. i. a folyam dagálya lassan és nem kora tavaszkor köszönt bé, kevés vagy épen havatlan tél után az essővizek lecsapolá- sa általuk elérhetőnek bizonyult be.

Oly áröblözetekre vonatkozólag tehát, hol a földöntözés és lecsapolás nagyobb nehézségekkel volna egybekapcsolva, mint például : a Szolnok-Sarudi, Török-Szt.- Miklósi, Szelevényi, Anyás-Algyévi, Percsorai, Horgos- Mártonyosi, Okanizsa-Adorjáni, Adorján-Zentai, Moholy- Petrovoszellói, Petrovoszelló - Obecsei, Obecse - Földvári, T.-Becse-Tarrasi, Babató-Lukátsfalvi s több a Tisza- és mellékfolyamai völgyében elszórt öblőzetre vonatkozólag, a földöntözés és lecsapolás együttes műveletét tüzetesen megoldani máskép alig lehetne, minthogy a zsilipek mellett, vagy azok hiányában bizonyos alkalmas helyeken vizmedenczéket szükség felállitani, hol mellékcsatornákon a viz e helyre egy begyűjtendő, s ha azon kellemetlen körülmény forogna fen, miszerint a folyam éi’dekessebb vízállásánál fogva a medencze vizét zsilipünk kibocsájtani képes nem volna, — vagy aszályosság idényében megfordítva—közvetlen a folyammedréből öntözésére vizet nyerni óhajtanánk, a víztömeg arányához mért nehány lóerejü gőzgépek, illetőleg szivattyúk segedelmével bocsájthatjuk azt legildomosabban rendeltetési helyeikre.

A tudomány különösen az utó évtizedhen bár mely szakmában is nagyobb előmenetelt alig mutathat fel, mint a gépészetben, — különösen a nagy angol nemzet mintegy véle született hajlamánál fogva — e szakmában felülmúlni látszik a világ öszves nemzeteit. Bár mi magyarok hiány-