Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

42

és súly tekintetében vele más vidék alig concurrálhat; és mi tette Bánátot — mert közben legyen mondva, Temes- megye csak kissebb mérvben, Krassómegye pedig a kivitelhez éppen nem concurrál — mi tette, kérdem Bánátot hírnevessé ? — Nem egyébb mint a „kais. königl. Morast“- ok kiszárítása.

De a természet alaptörvényeiben ugrás nem létezik, a szélsőségek egymást kielégíteni vágyakodnak, hideg, meleg, szárazság, nedvesség aránylagos keverékben oszthat csak éltető és üdítő hatást az élő organokra;—azért ha növényzeteink lakától, talajunktól a tidságos nedvet elszedtük, kell, hogy ildomos mennyiségben azt számára vissza szolgáltassuk.—mit egyedül földöntözéssel érhetünk el legkielégitőbben, s hogy Torontálmegye mint előhar- czossa a kiszárításnak, kell, hogy zászló vivője legyen az öntözésnek is, már azon indoknál fogva is, hogy az Alföld egyébb mocsárainak kiszárítását 23 évvel megelőzte, tehát földje leginkább követeli, hogy ezen stadiumbeli működéssel talaja kellő ruganyosságát vissza nyerve, vegetatív ereje mikép fogyott, oly mérvben növekedjék vissza.

De egyébb érdekes viszonyok is jelzik azt, hogy To- rontálmegye 2-ik építészeti egyletének kell mindenek előtt síkra szállni, mert terjedelmes árterének kifejlesztését mind általános mint részletes adatokban, mondhatni remek műben állitá ki, nagy számú és minden irányú viz és föld szinelési adatokat gyüjtetett, minővel a Tiszavölgy egy vidéke sem dicsekedhetik;—az egylet elnöke pedig szokott ügy szereteténél, és fáradhatatlan buzgalmánál fogva, valamint az egylet értelmes vezető-mérnöke a törvényhozás paizsa alatt, a társulati érdekeltség keretében remélnünk engedi, hogy hová előbb oda fogják érlelni a dolgot, mi-