Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

Mig tehát az érintett franczia folyamok kis víznél oly csekély adagban szolgálják át vizeiket az iparvállalatoknak, addig a mi folyamaink mintegy bitang test dologta- lan vonulnak odább bő emésztett! hullámaikkal.

alább következő tabellákban kimutattatik n" el lehet kifejezni, a kiszámítása ezen igen egyszerű formula származik:

m — 7J 513 • n- b.

Hidak

Hidak

Közép mélység a feltöltósen

(V, H+k-k)

Vízmennyiség

! száma

szélessége

felül

alól (h—k)

n

köblábakban

í.

48'

3? 16«'

1 > 91 fi

2) 749

991

2.

36'

ő) 083

1) 833

6(i6

721

3.

84'

4; 1 0«

2-0 9 10

bj 7 49

2366

4.

318'

OUÍ)

150

4

583

10,950 19,405

5.

426'

fi

4<iü

5,,,«'

6 1 049

6.

62'

Ő. 500

•b fián

fi 1

U> 083

2833

7.

121'

000

151)’

7 1

*? 583

6893

8.

219'

0 ‘250

00 0

fi 1

u> 833

11,242

Öszvesen .

55,401

Ha már ezen öszvegben a tokaji hid alatt lefolyó, e's előre bocsáj- tott számítás szerint 45,691 köblábnyival talált vízmennyiség is hozzá adatik, kiviláglik, hogy a Tisza völgy legnagyobb vízmennyisége Tokajig = 101092 köblábakat tészen.

Egyébiránt lehetséges, hogy ezen viztömeg rendkívüli esetekben növekedhetik, de váljon kell-e a vizépitésznek nehány ezer köblábnyival több viztöl tartani, mikor a természetnek azon alaptörvénye mellette küzd, mely szerint minden viztömeg, nagy vagy kicsiny, kéntelen magának megfelelő folyam ágyat vájni, ha a folyam hiányai orvosolvák, és a völgyalkotához képest oly czélszerii arányban vezettetett, hogy a víztömegének erejét ágyának kellő képzésére fordíthatja. Már a töltések építésénél észrevévén, hogy ily nagyszerű szabályozási rendszernél, ilyenféle rendkívüli eseményekre alapítani mit sem lehet, ha csak képtelenségekbe nem akarunk esni, minthogy a legrosszabb esetben is, ha a töltés