Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
29 De íi mi folyamaink nemcsak hu, hanem tartalmilag kitűnő jóságú tápnedvekkel is bimak, — alföldi rónánkat érintve csaknem kivétel nélkül folytonosan kövér talajú földrétegeket hasítunk folyásukban, elpárologván és felosztvalahol áttöretik, a kár nem az egész tiszavölgyére, de csupán egy kis térre vonatkoznék. Hanem hogy c tekintetben is annál biztosabbak legyünk, tegyük a Tiszának Tokajnál egy másod perez alatt lefolyó legna gyobb vízmennyiségét 105,000 köb lábakra, és alapítsuk erre további számításainkat. Ha a tiszavölgyének terjedését és annak többé kevésbbé hegyes voltát figyelembe vesszük, a fentebbi vízmennyiséget következő arányba lehet felosztani : egyenkint öszvesen köb lábukban 1. A Tiszára a Szamosig jut .................... — 4 1,000 2. Szamosra .... -.................... 3 6,000 — tehát a Tiszára Bodroghig .... —• 77,000 3. A Bodroghra jut................................... 2 8,000 — tehát a Tiszára a Sajóig.................... — 1 05,000 4. Sajó és Zagyva közép vizénél 4500 — tehát a Tisza a Körösig ..... — 109,000 5. A Körösre közép vízálláskor 7,"00 — tehát a Tisza a Marosig.................... — 1 17,300 G. Marosra közép vízálláskor .... 9700 — tehát a Tiszára Dunáig.................... — 1 27,000 A Sajó, Zagyva, Körös és Maros folyók számára felrótt víztömegekre nézve megjegyzendő, hogy ez nem az, melylyel ezek a legnagyobb vízálláskor bírnak, hanem csak az, melyet közönséges, vagy közép vízálláskor szoktak levezetni; — a tapasztalás ugyan is azt bizonyítja, hogy ezen folyók árvize már közönségesen lefolyt, midőn a felvidéki árvizek Tokajnál ide érkeztek, miért is nagy hiba lenne, ha azon számításba, mely szerint az építendő töltések magossága és egymástoli távolsága meghatároztad!«, ezen víztömegek is bevétetnének, melyek miután a felülről jövő vizekkel nem
