Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

25

ként lépnek fel, hogy ha hár általuk egészben mesterséges öntözéssel terjedelmes Alföldünk aszály osságának elhárítását nem is érthetjük el, annak enyhítését nagy mérvben eszközölni mindenesetre képessek leszünk.

tetben a Tisza ágya nem kedvező, s miután T.-Ujlak és Tokaj között egy pont sem találtatik, hogy az öszves víztömeg part között őszpontosulván — megmérhető lenne, egyetlen és legalkalmatos- sabb hely e czélra épen Tokajnál vagyon, hol a Tisza a rakama- szi töltés által, egészen elzáratva, rendes hid nyílások alatt kénytelen lefolyni, hol is minden perczben keresztül folyó víztömeg egész pontossággal megmérhető.

A tokajnáli mérés ellen azonban azt lehet ellenvetni, hogy oda már az egész víztömeg el nem jut, miután a Tisza az egész Bodrogh közt elöntvén, annak terjedelmes lapályán roppant víztömeget hátra hagy. — Noha ezen utolsót tagadni nem lehet, még sem álitható, hogy Tokajnál a legnagyobb víztömeget kellő, és kiegészítő pontossággal nem lehetne meghatározni, mert itt nem azon víztömeg meghatározása forog fen, melyek ezen idő alatt a Bodroghköz lapályán elterülnek, hanem annak kipuhatolása, mely egy tartós legmagasabb vizáradás alkalmával ezen téren folyik, és Tokaj alatt elvonulni kén télén.

Tekintsük például Bodroghköz egész lapályát mint valami nagy medenczét, addig még ez meg nem telik, a Marmarosból jövő vizár Tokajnál alig lészen észrevehető, mihelyt azonban megtelt, és magában több vizet nem fogadhat, kénytelen lösz a lapály szélességében a viztömeg Tokaj felé mint legalantabb pont felé tartani, s ottan a töltés alatt mind addig emelkedni, mig csak megállapodásra nem jut, és ha ezen álapotban hosszabb idejig megvan, el- vitázhatlanul bizonyos, hogy a medenczéből Tokaj alatt minden másod perczben kifolyó viz épen annyi, mint mennyi felülről befolyik.

S ha illyenkor a Tokajnál lefolyó viztömeg egész pontossággal megméretik, mi a hid rendes nyílásainál nehézséggel épen nem jár, akkor nincs ok ellene, hogy az illyen kipuhatolt viztömeg megnyugtató ne legyen, és mindenesetre elégséges arra, hogy belőle a folyó tulajdonaira, előnyére és hátrányára következtetni lehessen, és hogy az építendő töltések szélessége és magassága meg- határoztassék. Midőn a rakamaszi töltés alatt 1, ,I5 lábbal magos- sabban állott a viz akkor a viztömeg számítás következőkép tétetett.