Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

26

Hogy az ily felmutatott viz bőség mily nagy fokozatú, csak akkor Ítélhetjük meg’ tüzetesen, ha azt eg’ybe hasonlítjuk más országbeli folyók adataival. — E vég’re szolA tokaji hídnál a tisza folyó

keresztszelvénye szélessége

.............................. 480 láb

k

özép mélysége ............................................. 30,3 „

k

eresztszelvény tartalma...................................s = 14,544 □ „

a

z ásztatott szelvény tartalma.........................p = 490 „

a sebesség legnagyobb óvatossággal 10—10 öles távolságra ismételve egész a fenékig Woltman szárnyal mérve, s az egészből közép sebesség találtatott c = 3,141f)'.

Ezenkívül a víztükör esete 100 ölre annyi mint 6 vonal vagy is = 0,o415'.

így a mérések nyomán a legnagyobb árvíz idején Tokajnál egy másodpercz alatt lefolyó viztömeg :

Q se = 14544. 3, 1410 = 45691 köb láb

Es itt nem mellőzhetek el, egy igen figyelemre méltó körülményt megemlíteni, t. i. azon nevezetes sebesség vesztességet, melyet a folyó számos görbületei miatt szenved.

Ugyan is előre bocsájtott adatok nyomán t. i. Tokajnál

keresztül folyó viz sebesség c = 90,25

formula szerint =

90,25 V—4~90 -• ~6ÍU ~ 4, 8897 lábnak’ 48 keresztül folyó viztömeg Q = s. c. = 59, 480 köb lábnak kellene lenni, azonban miután az említett pontos vizmérések után az első valóban csak 3,1416, az utolsó pedig 45691 találtatott, világos, hogy a kanyarokban történő késedelem miatt a sebesség vesztesség = 0, q4s.1 és a viz meny- nyisége = 13789 köbláb.

Azon eset nagyságát, melyre egy folyónak szüksége vagyon, hogy 10,000 f. öl hoszban kanyar okozta akadályait legyőzze, következő formula fejezi ki:

k = 12 . n . c 2 sin Q s

3000 1

melyben n az ütköző szegletek számát, s a szegletek nagyságát, éa c a viz közép sebességét jeleli.

Naménytől Tokajig a völgy hossza 14 mértföldekre terjed, és ezen téren mintegy 146 jelentékennyebb kanyar van, és egy