Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

13

Igen érdekesen jellemzi a hírneves utazó'Vagner (Érkö- vil863.évi aszály osság) a perzsiai földöntözés rövid vázlatát. Az urmiai térség mond a fentirt utazó, a legvirágzóbb ála- potban van. Minden falu széles éló' fa s gazdag növényzettel boritott földek koszorújával van keretelve. E síkság 12 órai szélességgel bir. Az alpesekröl sok apró folyó és patak ömlik alá, melyek vizét a nagy szorgalmú lakosok mesterséges csatornákkal öntözésre használják fel, minek következtében oly dúsak terméseik, s oly sűrű a népesség, mint sehol a világon, még Lombardia áldott téréin sem láttam.

Daschgesantól Binab városkáig a föld nagy szorgalommal müveltetik, s a Sachant hegyről lefolyó patakok egyike sem éri el a tavakat, mert azok vizeit a lakosok mesterséges csatornákban földöntözésre fogják fel.

A bokharai síkság oly földterület, mely úgy mint a magyar Alföld, nagy nyáriforróság és szárazságban sínlik, s csaknem ugyanazon szélességi öv alatt van, mint Alsó- magyarország.

Már a bokharai síkság déli része, a Szaerafsán melléken elterjedő, müveit föl terület az eredeti puszta-sivatagokból annyit foglalt el, mennyit mesterségesen meglehetett vizesíteni. Az ottani földművelés, meg a termesztés a talaj időszakos megöntözésen alapul, melyek hagyományos, s minden növényre nézve külön meghatározott szabályok szerint, a földet minden irányban átszegű csatornák segítségével a sűrűn össze szorult népesség által a legnagyobbgond- dal eszközöltetnek. Az ország egészen oly látványt nyújt, mint Lombardia. Főgabona a búza, általlános takarmány a lucerna, mely a hetenkint ismételt elöntés következtében embernyi magosságra nő, s évenkint ötször hatszor kaszálható. A szegényebb nép fő elesége a dinynye, mely