Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

14

szintén hetenkint megöntöztetvén, kitűnő illatot kap. A gyümölcs termesztés nagyon tetemes : a sárga és őszi ba- raczk az ország legközönségesebb és legjelesb termesztmé- nyeihez tartozik, s áltáljában Közép- és Délieurópának csaknem valamennyi gyümölcsfaja termesztetik.

IV.

Alig szükség bővebben fejtegetnem alföldünk öntözési műveletének elvitázhatlan szükségességét, — szomorú példákból okulhattunk eddig’elő. A hazai történelem tanúsága szerint aszályos éveket jegyzőnk az utóbbi 120 évek alatt tizenkettőt, nevezetesen 1746. 1747. 1748. 1794. 1797. 1801. 1802. 1816. 1836. 1845. 1863.1866. tehát minden tizedik évre átlagosan egy Ínséges év esett, — s kivéve az 1801. 1816 és 1866 éveket, hol az aszályosság a magyar síkságnak csak egy részében dúlt, a többi években a legnagyobb mérvben dühöngött, nevezetesen 1794-ben a magyar kánaánban az emberek gyékéngyökérrel tengették éltöket, azok barmai pedig a házak szalma fedeleit, s rot- hat garádokat is felemésztvén, rakásra hultak takarmány hiánya miatt; 1816-ban a mák és taraczk kenyér valóságos áldás volt népünkre.

r r

Erkövi Adolf gondos számításai szerint az 1856-ik évi szárazság folytán az ínséges vidék termelési kevesebb- sége, a takarmány féléket is gabona értékre véve a húsz millió mérőt feléri, mi ötven millió forintot képvisel. *)

*) Hogy ezen számítás igen szűkén ejtetett meg általa, ki- tettszik abból, miszerint a hivatalos számba vétel 126 millió forint deperditát mutatott fel.