Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

Be is látta ezt már a világ minden jóravaló népe, a müveit nemzetek ép úgy, mint a fél barbár ivadék, hogy a nyári essők mostoha regiói körül eső tartományok egyedül a földöntözés áldása által mutathatnak zöld pá- zsitos oazokat, a növények buja termelését, eltérve Lombardia gyönyörű vidékétől, hol a légkör csapadék mosto- liasága több századok óta mesterséges öntözéssel pótolta- tik, s mi által világrészünk legtermékenyebb téréi közt kétségtelen, hogy az első helyek egyikét foglalja el; tekintsünk Egyiptomra, az öntözés e classicus hazájára , hol a hatalmas Nil szinte ős időktől fogva az egyébkép essőt- len vidéket paradicsomá varázsolja, hol Dendirától Kairóig 80 mértföld hoszban a folyam a nyugoti ágon az úgynevezett Józsefcsatornába vezettetve — annak természetes esése mesterséges művek segedelmével mérsékeltetvén, mintegy 400 □ mértföld sikság felett, csak ezen egy csatorna uralg, és annak ár ömlését teljesiti.

Chinában oly töltésezési és árömlési operatumot találhatunk, mit Európának megbámulnia kell, a párhuzamos töltésezési rendszer, a viznyomást és szivárgást ellen sulyo- zólag hathatos módszernek bizonyult bé.

China Krisztus születése előtt már 2224 ével öntözési csatornákat építetett, — mezei gazdálkodással foglalkozott és a rizstermelést nagyban tízé, a kézipar több századok óta művészi fejleményre hatolt. Terjedelmes folyamaiból több hajózási csatornák sugároznak szét, mik egyszersmint öntözésre használtatnak. — Irrigation et assainessement des terres par Raphael Pareto. Terjedelmesebb árömlési operatumok találtatnak még Perzsiában, hol a Tigris, Karun és Kérah folyamok rengeteg sikságot táplálnak éltető nedvükkel.