Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

11

Ugyanakkor Erkövy Adolf oly nagy stúdiummal szerkesztett, az 1863-ik évi aszályosság czimü igen jeles értekezésével lepte meg a közönséget, melynek minden betűje csattanva öszpontosul azon oliaja kifejezésében, „hogy a Tiszavölgy számára egy általános oly elárasztási tervezet vétessék munkába és alkalmazásba, mellyel az aszályos időjárást leginkább megsinlő sik térségek a föld- öntözés áldásaiban részesíttessenek.

Többen szólaltunk még fel, és nézeteinket adatokkal illustráltuk, többek közt magam is az altisza és maros vidéki csatornázás és öntözés érdekében szerény nézetemet bár gyengén festő ecsettel a Hon hasábjain körvonalozni megkisérlettem, mind elhangzottak ezek, s a kor intő szózata kellő támogatásra nem talált, ez, valamint minden emeltyűje a közgazdászati rendszernek mély álomba szen- derűlt át.

III

Kivetkezve nyomasztó political helyzetünkből az alkotmányos élet üditő szabad ege alatt — a nemzet gazdá- szati téren van-e számunkra korszerűbb kérdés, mint azon földnek mely a mindennapi kenyeret adja, a földnek mely túl terhelt adóinknak sarkalatos alapját képezi,—mely anyagi érdekeinknek, jólétünknek egyedüli reménye, istápja és támasza, hogy e földet, mely földirati fekvésénél fogva azért, hogy a lég csapadék mostohán látogatja , de a gondviselés kebelében bő tartalmú folyamokat hempelyget—hogy e hon Kánaánját az aszályosság kietlen csapásától feloldjuk, és virányos kertté, az ildomos gazdászat elvei szerint gyümölcsözővé varázsoljuk át.