Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
III. Összefoglalás
95 nyugodtan pihenhetnek, jobban gyarapodhatnak, a vérszopók rajától különösen sokat szenvedett fiatal állatok jobban fejlődhetnek. Jellemző az egészségügy gyökeres változására pl. a Bodrogközi társulat jelentése, ahol a társulat működése előtt a lakosságnak mintegy 40%-a szenvedett miazmás betegségben, jelenleg pedig mindössze csak 0 001%. A Nyírvízszabályozási társulat területén azelőtt a lakosság nagy része maláriás volt, ma évenként mindössze 2—3 ilyen megbetegedés van. A lecsapolásokkal az ártéri felszíni vizek eltűntek, a kedvező helyeken álló lakóházak kiszáradtak, s így a betegségek melegágya megszűnt. Szeged város tiszti főorvosa szerint a környéken 20—22 év óta a maláriás megbetegedés a legritkább esetek közé tartozik, ami pedig ez alatt az idő alatt előfordult, azt is — különösen a háború alatt — kívülről hurcolták be, holott azelőtt az egész környék híres volt a maláriáról. 1929-ben mindössze egy maláriás megbetegedés volt. Csonka-Magyarországon tehát az ármentesítési és lecsapolási munkák a miazmás betegségeket olyan mértékig leszállították, hogy azok ma már semmi gondot nem okoznak. 9. Népesség és tanyarendszer. Az ármentesített és lecsapolt területeken a tanyarendszer és népességi viszonyok félre nem ismerhető módon megjavultak. Az azelőtti vízzel borított területeken ma mindenütt rendkívül nagy számban új falvak keletkeznek, a tanyák tízezrei épültek meg, a városok mélyebben fekvő, s azelőtt vízjárta részei házakkal épültek be és a lakosság nagy mértékben megszaporodott. Jellemzésül felemlítjük a Szigetközi társulat területét, ahol a községekben levő házak 10%-kai szaporodtak ; a Margittaszigeti társulatot, ahol az azelőtti 200 tanya helyett ma már 600 van ; a Dázsony—dárdai társulatot, ahol az eddigi pusztaságos területen négy falu jellegű település van. Felsőszabolcsi társulatnál a tanyák száma megkétszereződött. A bodrogközi társulat területén a 3030 lakóház ma már 15,000-re szaporodott. A Nyírvízszabályozó társulat területén a községekben nagymértékben szaporodtak a lakóházak, s magában Nyíregyházán egész új városrészek keletkeztek. Mindez az ármentesítés, a belvízlevezetés és lecsapolás folyománya. Az Alsónyírvízi társulat területén a lakosság 50%-kai növekedett, a tanyák száma pedig 200%-kai. Az Alcsi—tenyői társulat területén mentesítés előtt tanya nem volt, ma már 300 van. A Tisza—köröszugi társulat területén a pusztaság és mocsár helyén ma már 550—600 tanya van, közöttük pedig három, ma már túlzsúfolt állami iskola. A Mezőtúr—mesterszállási társulat területén a tanyák száma háromszorosára emelkedett. Az Ivánfenéki társulatnál többezer tanya keletkezett. A felsőtorontáli társulat területén a lakosság megtízszereződött. A többi társulat területén is hasonló a helyzet, s bátran mondhatjuk, hogy a régi víz járta mocsaras és szúnyogos, nádas területekre az ármentesítés és lecsapolás valóságos második népvándorlásra és letelepedésre vezetett. 10. Vasutak és utak fejlődése. Általában megállapítható, hogy valamennyi társulat területén az ármentesítés és lecsapolás munkái tették lehetővé a közlekedési utak kiépítését. Azokon a beláthatatlan nagy területeken, ahol azelőtt egy-egy árvízi elöntés után a kocsival való közlekedés hónapokon keresztül egyáltalában nem, az árhullám levonulása után