Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
III. Összefoglalás
96 pedig a visszamaradó mocsarak miatt pedig csak nagy kerülőkkel volt lehetséges, ma már bármikor, bármilyen szállító eszközzel lehet közlekedni. Miután ezek az árvízi elöntések rendszerint a tavaszi és őszi időkben jelentkeztek, a földek megmunkálása s a termés betakarítása korábban még azokon a területeken is nagy feladat volt, amelyek magasabb fekvésűek voltak. Nem egyszer megtörtént, hogy emiatt a gazdák a letakarított termést veszni hagyni voltak kénytelenek. Az ebből származott kár nagysága szinte elképzelhetetlen. Az ármentesítés és belvízlevezetés végrehajtása után aránylag kis földmunkával mindenütt kiépültek az ország-, törvényhatósági és vicinális utak. Haszna- vehetőkké váltak a dűlőutak, s ma már nincs oly terület, melyet a gazda bármily időben meg ne tudna közelíteni. Lehetségessé vált a nagy költséget igénylő nagy és mezőgazdasági vasutak kiépítése, mert egyrészt a vasutak pályateste jobban simulhat a terephez, a földmunka a szükséges legkisebb mértékű lehet, másrészt az építendő hidak méretei is a legkisebbek lehetnek, végül ezeknek a fenntartása a mentesítés folytán ma már csekély költségbe is kerül. A hatalmas út- és vasúthálózat fejlődésére csak néhány társulati adatot említünk fel: A /felsőszabolcsi társulat árterületén 190 km út és 63 km gazdasági vasút, a| Bodrogközi társulat területén 110 km út és 67 km vasút, az!j2esedi-láp területén 3 helyiérdekű vasút, a [Jíyírvízszabályozó társulat területén 157 km helyiérdekű vasút és 299 km út, az alsószabolcsi társulat területén 130-8 km helyiérdekű vasút és 300i km út, az alsó Nyírvízszabályozó társulat területén 50 km vasút és 123 km út, a USerettyóvidéki társulat területén 250 km út és 95 km vasút, Mezőtúr— mesterszállási területen 42 km út, a'Hosszúfoki társulat területén 7-8 km helyiérdekű, 23-2 km gazdasági, 48 km magángazdasági vasút, 26-1 km törvényhatósági út, Alsó-fehérkörösi területén 66 km rendes vasút, 42 km keskenyvágányú vasút, 50 km gazdasági vasút, 39 km állami út és 95 km törvényhatósági út,!Szegedi területen 9 km vasút és 15 km út, á Sebes-körösi társulat területén pedig 70 km vasút és 160 km úthálózat épülhetett ki. A csak példaképen felsorolt 14 társulatnál tehát 1700 km úthálózat épült ki és 880 km különféle vasúti vonal. Az ármentesítő és lecsapoló munkák ezek szerint a csonka országnak forgalmi szempontból valóságos új vérkeringési lehetőséget biztosítanak, nem is tekintve a dűlőutak járhatóságát, mely a földek megmunkálása és a termés idejében való betakarítása szempontjából kiszámíthatatlan nemzeti gazdagodást, valóságos talajjavítást jelent, mert olyan lehetőségeket nyitott meg, amik azelőtt ismeretlenek voltak. 11. Társulati befektetések. Csonka-Magyarország társulataiba 1928. év végéig befektetett összeget az alábbi kimutatás tünteti fel: a) A Duna völgy i társulatoknál: 1. Szigetközi társulatnál .. 5,785,486 P 2. Lajta vízrendező ,, 3. Rábaszabályozó ,, . .. 32,698,456 „ 4. Csepelszigeti ,, 1,288,160 „ Átvitel .... . .. 39,772,102 P
