Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
73 Szántóföld-szaporulat tehát ............................. 7,050 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem volt a megalakulás előtt: Szántónál........................................................................ 331,728 P Rétnél ............................................................................ 14,733 „ Legelő nél .................................................................... 12,579 ,, Kert, szőlő, erdő, nádasnál......................................... 15,190 ,, Ö sszesen.......... 374,230 P. J elenleg a kataszteri tiszta jövedelem : Szántónál........................................................................ 584,932 P Rétnél........................................................................... 10,709 „ Legelőnél .................................................................... 15,629 „ Kert, szőlő, erdő, nádasnál......................................... 23,487 „ Össz esen.......... 634,757 P. K ataszteri tiszta jövedelem emelkedése tehát.......... 260,527 P. A z ártérben jelenleg a szikes nagysága 9200 kát. hold. Hogy korábban mennyi volt arra nincsen adat, valószínű azonban, hogy a változást a terméketlen terület változása adja meg. Belvíztől az egész ártér mentesítve van. Árvízi elöntés volt 1830-ban..................... 25,000 kát. hold 1 879-ben......................... 35,000 „ 1 895-ben......................... 6,000 „ ,, A társulatba az 1928. év végéig befektetett összeg 5,634,224-38 P. A szegedi városi tiszti főorvos adatai szerint 20—22 év óta Szegeden maláriás megbetegedés a legritkább esetekhez tartozik, ami pedig ez idő alatt mégis előfordult, azt többnyire — különösen a háború alatt — kívülről hurcolták be. 1929-ben pl. Szegeden csupán egy maláriás eset fordult elő. Az 1879. évi árvízkatasztrófát megelőző időben az ártérben körülbelül 35 km hosszban magastöltéseken kiépült 2 vasútvonalra (budapest—temesvári és nagyvárad-szabadkai) az ármentesítésnek csak annyiban volt hatása, hogy ezentúl forgalomzavar a gyakori árvízelöntések következtében nem állott be. 1879 előtt az ártérben műút nem volt, az ármentesítés azonban lehetővé tette a költséges töltésezés kizárásával a jelenleg meglévő, Szegedről radiálisán kiinduló műút-hálózat kiépítését. A vicinális és dülőúti közlekedésre nemcsak az ármentesítés, hanem az újabban végrehajtott belvízrendezés is javitólag hatott. Az ártérben 4 községen, valamint Szeged városának 8 zárt településén kívül még számos tanyát találunk. Maga a város körtöltéssel lévén körülvéve, az az ártéren kívülfekvőnek számít. Az említett 4 község közül Sándorfalva község beltelke az 1879. évi árvíz után létesült s ma közel 1000 házból áll. Az ártérben 2500 ház helyett, — melyből az 1879-iki árvíz csak 700—800-at hagyott meg — jelenleg 8000-et találunk. Ezekből az utolsó 10 év alatt körülbelül 3000 épült. Az 1879-es nagy árvíz előtt két vasútvonalon kívül kiépült két keskenyvágányú gazdasági vasút, melyekből az ártérbe 6 km, illetőleg 3 km szakasz esik.
