Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
74 1879 óta az ártérben Szegedről kiindulólag 8 irányban összesen 65 km hosszú rendes közút épült ki. A társulat érdekében a legtöbbet munkálkodott: Tisza Lajos, Kende Kanut, Jankovits Miklós, Kállay Albert, Pálfy Ferenc, dr. Lázár György, Radenich János, Novák József, Bánlaki Pál, Váradi Ignác, Csernovics Agenor, Reök Iván, Bokor Pál, dr. Somogyi Szilveszter és H. Pap István. 20. Felsőtorontáli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Torontál megyének északi része a Maros és Tisza árvizeinek majdnem évenként ki volt téve s ezért ez a hatalmas kiterjedésű terület mezőgazdaságilag kihasználható nem volt. A hatóság már 1820—1840-ig már közmunkával megépíttette ugyan a töltéseket, de azok elégtelennek mutatkozván, 1840-ben „Felsőtorontáli tiszai és felsőtorontáli marosi ármentesítő társulat“ elnevezéssel két társulatot alakítottak. 1858-ban a két társulatot egyesítették. Az egyesült társulat pénzügyi viszonyai azonban rendezetlenek lévén, úgy ezek rendezése, mint egyéb fontos kérdések tisztázása érdekében kormánybiztos kiküldését kérték, ami 1877-ben meg is történt. A társulat ügyeit a kormánybiztos 15 éven keresztül intézte, amiután autonómiáját 1893-ban visszakapta. A társulatot a trianoni határ három részre darabolta szét. Az eredetileg 558,278 kát. hold területből magyar maradt 42,754 kát. hold, román lett 227,508 kát. hold, jugoszláv pedig 288,016 kát. hold. A társulat eredetileg 180337 km hosszú védőtöltéséből magyar fennhatóság alatt maradt 41T25 km, amelyhez hozzá jön még 9'876 km, másodrendű úgynevezett „Kamarális“ alvó töltés, román fennhatóság alá 65"875 km, jugoszláv alá pedig 73'337 km került. Mivel a régi társulat töltéseinek mintegy 77%-a idegen állam területén van, a magyar társulati rész árvédelmi biztonsága az idegen töltésszakaszok védelmétől függ. A társulat székhelye Szeged, műszaki tekintetben a szegedi m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. Kataszteri tiszta jövedelem körülbelül 767,346 P. Az ártérben levő szikesek nagysága 3477 kát. hold. A csonkítatlan társulat területén négy lecsapoló társulat alakult. Ezek közül egy a magyar fennhatóság alá eső csonkatársulat területére esett. Ennek területe eredetileg 4284 kát. hold volt. A társulat mostani vezetősége ezt az érdekeltség kérésére még két belvíz lecsapoló öblözettel szaporította, mondern szivattyútelepekkel felszerelte s így most a belvíztől mentesített terület nagysága már 12,725 kát. hold. A Maros töltése Deszk község határában 1867., 1876. és 1885. években a Tisza védtöltése pedig 1855-ben Ószentiván község határában átszakadt, óriási területeket öntvén el. Amióta azonban a töltések szakszerűen vannak kiépítve és ellenőrizve, azóta árvízi elöntés nem volt. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület jelenleg mindössze 484 kát. hold. A szikes és a mezőgazdaságilag ki nem használt terület apadására, a szántóföldszaporulatra és a kataszteri tiszta jövedelem emelkedésére adat nincsen. A társulatba 1928. év végéig befektetett összeg 3,212,242 P. Az egészségügyi viszonyok nagyon megjavultak, az ármentesítő töltések megépítésével a malária teljesen megszűnt.
