Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
69 foglalt Gorove Károly is. A balparti töltések építésére Őrvénytől Szelevényig 732,228 írt 01 krajcár volt előirányozva, vagyis holdankint mintegy 7 forint. Az inokai és ugi átmetszések 61,666 frt 56 krajcár költséggel voltak tervbe véve. A Tiszavölgyén 1846 és 47-ben történtek már építkezések. Tiszafürednél kiépült az első átvágás. Talán ebből az időkből való voltak a földvári határban Martfűtől a rév járóig épült és Kürtön az úgynevezett Böszörhidi és Bor házi régi községi töltések is. A megindult munkálatokat azonban megakasztotta a szabadságharc kitörése. Évekig nem történt semmi a mentesítés érdekében, míg az 1863. évi nagy katasztrofális szárazság okozta éhínség megadta az alkalmat a társulat tényleges létesülésére. A kormány által kibocsátott Ínséges kölcsönnel az Ínséget szenvedőknek munkát adandó, megindult az építkezés. A társulat felvette a Szolnok—Csongrádi balparti Tiszaszabályozó címet. Az 1863. évi augusztus 3.-i választmányi gyűlésen Gorove István előterjesztésére „mivel a körülmények olyanok, hogy abból egy pillanatot sem szabad tétlenül elszalasztani, mert a munkahiány miatt a dologtalan munkások és Ínségben szenvedők száma naponkint máris veszélyesebb arányban mutatkozik és a Tanácskoz- mány minden késlekedésben súlyos és mindinkább fenyegetőbb veszélyt lát“, kimondja a választmány az építkezések céljaira . . . 140,000 frt-nak a kormány által kibocsátott Ínséges kölcsönből való felvételét és megbízza Kövér Károly és Malckay Imre választmányi tagokat az építkezési programm elkészítésével. A martfű—cibaki öblözet töltésterveit még 1858-ban elkészítette báró Messena Ferenc császári segédmérnök, a varsányi és nagyrév-—kürti öblözet terveit pedig rövidesen Fodor János, a Tiszai IV. folyamszakasz császári-királyi osztály- mérnöke, aki az építkezést is vezette. A társulati védtöltések elkészültek. Majd a tiszai árvízszínek emelkedése folytán időnkint szükségessé vált töltésemelések és erősítéseken kívül múlhatatlanul szükségessé vált az ártérbe rekedt belvizeknek levezetéséről is gondoskodni. A belvízlevezetési csatorna munkálatokat az 1880—86. években végezték el s azokat a szükséghez képest mind e mai napig fejlesztik. A mentesítés előtt az ártérnek kilenc tizedrésze ősártérbe eső nádas, mocsár, rét és legelő volt. Mentesítés után van : Szántó................................................................ 11,704 kát. hold Kert ................................................................ 270 „ „ Két ................................................................ 1,058 „ „ Szőlő ................................................................ 67 „ ,, Legelő.......................................... 1,939 „ Mezőgazdasági művelés alatt tehát összesen.. 15,630 kát. hold. Szántóföld-szaporulat tehát............................ 11,704 kát. hold. A mentesítés előtt volt 6000 k. holdnyi művelhetetlen terület ma művelhető, A mentesítés előtt az ártérben volt körülbelül 1500 kát. hold szikes változására nincsen adat. Éppen úgy nincsen a kataszteri tiszta jövedelemre és változására sem. A belvizektől mentesített terület a társulat egész ártere, mely a holt Tiszák vízterületeinek leszámításával 16,625 kát. holdat tesz ki.
