Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
70 A mentesítés előtt 2—3 évben elöntötte az árvíz a teljes területet. Ármentesítés óta elöntés csak 2 ízben volt. Meg kell említeni azokat a társulat életében fontos és katasztrofális időket, amikor is társulatunk árterét a nem várt magas árvizek két ízben is elöntötték. Az első elöntés az 1881. évi árvíz idején volt, amikor is a védtöltést Tisza- ugnál szakította el a víz s elöntötte az alsó öblözeti árteret. A második elöntés 1895. évben az akkori magas árvízkor következett be a cibaksápi gát elszakadása folytán, amikor is a középső öblözetet öntötte el. Mezőgazdaságilag ki nem használt területek nincsenek. A holt Tiszákban okszerű s rendszeres halgazdálkodás van. 1928. év végéig a befektetett összeg 216 P/kat. hold, vagyis 3,175,416 P. Orvosi vélemény alapján tényként megállapítható, hogy a mentesítés előtt az akkor még nádas mocsaras területeken gyakori járványos betegségek voltak, míg ma csak szórványosan, alig fordulnak elő. Malária nincs. Az ősártér gyakori árvizi elöntései miatt alig fenntartható földutakon lehetett csupán közlekedni. Árvizek idején a több kilométer széles elöntéseken való átkelések sokszor lehetetlen volta miatt a tiszántúli részekre eljutni képtelenség volt, míg ma, az ármentesítés után kompokon és az újabban épült hídon át közlekedhetnek. A magasparti részeken épült községek az ármentesítés után művelhető nagy földterületeket nyervén, azok terjeszkedhettek, népesedtek s a mentesített árterületeken sűrűn keletkeztek tanyák és nagy gazdasági majorok is. Az ármentesítéssel és lecsapolással a jó termőföldeken intenzív mezőgazdasági kultúra fejlődvén ki s az magával hozván a kereskedelem és ipar fellendülését is, szükségesnek mutatkozott a községeknek a centrumokkal és vasútállomásokkal való összeköttetésére kövezett utak építése is. Ezeken ma már igen élénk forgalom van. A társulat érdekében a legtöbbet munkálkodott : gróf Bolza Péter, Oorove István, dr. Darányi Ignác, Keszlerffy János, Kövér Károly, Beniczlcy Ödön, báró Fechtig Imre, báró Bánhidy Béla, gróf Bolza József, Kövér János, dr. Léderer Gyula, Sváb Gyula, Haraszthy Tivadar, Baghy Imre, dr. Gorove László és Baghy Gyula. A társulat székhelye Cibakháza. Műszakilag a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. Ügyeit 10 tagú választmány intézi. 18. Csongrád—sövényházi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Csongrád vármegyének a Tisza folyó jobbpartján Csongrád város alatt lefelé terjedő területe részben a Tisza, részben pedig a Kecskemét és Félegyháza városok határairól lehuzódó vizek folytán elöntéseknek lévén kitéve, az egész vonalon több, különálló érdekeltség a Tisza mentén húzott és egyes magaslatokba bekötött töltésekkel igyekezett területét a folyó elöntései ellen megvédelmezni. A különálló érdekeltségek azonban a kívánt eredményt nem tudták felmutatni, azért a közmunkaminiszter 1885-ben egy társulattá való alakulásra hívta fel azokat. Ennek csak 1888-ban lett az a foganatja, hogy az érdekeltség elhatározta ugyan a társulattá váló alakulást, de azt oly feltételekhez kötötte, amelyek törvénybe ütközvén, fenntarthatok nem voltak. Ezért a miniszter kormánybiztost küldött ki az ügyek rendezésére s ennek vezetése alatt 1888-ban megalakult a „Csongrád—sövényházi ármentesítő és belvízszabályozó társulat.“ Eredetileg a jelenlegi Hármasalgyői társulattal együtt alakult meg s viselte a fenti nevet, de
