Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
68 A mentesítés előtt az ártérben szikes volt : Szántó................................................................ 1,000 kát. hold Rét .................................................................... 80 „ „ Legelő................................................................ 600 „ „ Összesen .......... 1,680 kát. hold. A mentesítés és belvízlevezetés után szikes van : Szántó................................................................ 600 kát. hold Rét .............................................................. ,, ,, L egelő................................................................ 150 „ „ Összesen.......... 750 kát. hold. S zikes terület tehát 930 kát. holddal csökkent. A szántó és művelhető terület változására nincsen adat. A belvíztől mentesített terület 4664 kát. hold. Árvízi elöntés volt 1876. évben 4000 kát. hold területen „ „ „ 1879. „ 4100 „ „ ,, ,, 1881. ,, 3600 ,, ,, ,, „ „ „ 1889. „ 6900 „ „ „ „ 1895. „ 7400 „ „ Vízállásos, mocsaras terület 1200 kát. hold. 1928. év végéig a befektetett összeg 846,354 P. A mentesített területen a malária teljesen megszűnt. A közlekedési viszonyok a mentesítés után lényegesen megjavultak. A buda- pest—debreceni műút Szolnok—törökszentmiklósi szakasza 7-5 km-el, a Szolnok— száj öli műút 9-00 km-el rövidült meg. A földutak, melyek ármentesítés előtt hosszú időn keresztül járhatatlanok voltak, jelenleg járhatók. A mentesítés előtt az ártéren tanya nem volt. Jelenleg a kis árterületen több mint 300 tanyaépület létesült iskolával együtt. A társulat érdekében legtöbbet munkálkodott : Bagossy Károly, Pósa Károly, Kludik Gyula, dr. Baghy Béla, Borbély Vidor, Blaskovits Elemér és dr. Szilágyi Arthur Károly. A társulat székhelye : Szolnok, műszakilag a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. 17. Cibakházai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. A társulat — azelőtt a Szolnok—Csongrád — Tiszabalparti Társulat — életének történetében visszamehetünk egészen a Tiszaszabályozási mozgalomnak az 1840-es években történt megindultáig, melynek az 1845-ös árvíz adott lökést. Amidőn Vásárhelyi és Paleocapa egybevetett tervei alapján a központi választmány kidolgozta a részletes terveket, a Tiszavölgye 8 vízszerkezetre lett felosztva, melyből a VI. számú „Hevesi“ mintegy 300.000 magyar hold területű, Örvénytől-Szelevényig lenyúló vízszerkezetbe be volt foglalva a mai társulat is. 1845 július 24-én Törökszentmiklóson megalakult a „Hevesi“ Tiszaszabá- lyozó Társulat, melynek akkori választmányában az érdekeltség tagjai közül helyet
