Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
67 téseinek lévén kitéve, az érdekeltek már 1853-ban társulattá alakultak, de pénz hiányában a munkálatok kiviteléhez nem foghattak. Kormányrendeletre a társulat 1859-ben feloszlott s helyette megalakult a „Szolnok—csongrádi—tiszajobbparti társulat“. Ez az új társulat 1863-ban kezdette meg a tiszai védőtöltések megépítését. Azonban a töltések kiépítése még nem mentesítette a területeket, mert azokat a környező fennsíkokról lehúzódó vizek is döntötték. 1879-ben miniszteri biztos lett kiküldve. 1895-ben a társulat alapszabályait a változott viszonyoknak megfelelően átdolgozta s a „Kécske—kecskeméti Tiszai Ármentesítő Társulat“ nevet vette fel. Árterét keletről és északról a Tisza, délről az úgynevezett Laki kereszttöltés és nyugatról a magas partok határolják. A társulat székhelye : Ujkécske. Közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye és műszaki szempontból a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A társulat ügyeit 8 tagból álló választmány intézi. A mentesített terület nagysága 5101 kát. hold. Kataszteri tiszta jövedelme egy összegben : 58,682 K. Szikes terület a mentesített részben nincs. A szántóterület változására, a művelhető terület és a kataszteri tiszta jövedelem emelkedésére adat nincsen. A belvíztől mentesített terület 1639 kát. hold. Árvízi elöntés 1879. évben volt, mikor is az egész terület víz alá került. Az ármentesítés óta árvízi elöntés nem volt. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület mindössze 150 kát. hold. 1928. év végéig a befektetett összeg 1,988,717 P. A mentesített árterület tanyákkal népesedett be és az azelőtt mocsaras, nádas területek a legkitűnőbb minőségű búzatermő földekké változtak át. Ez az adat tehát a művelhető és a szántóterület növekedésére mutat. A társulat árvédelmi töltésén közelíti meg a kecskémét—tiszaughi h. é. vasút a Tiszajobbpartot és a töltés védelme alatt épült ki a kecskeméti—tiszaughi t. h. útnak lakiteleki és tiszaughi szakasza. E műút folytatásaképen épült ki s adatták át a forgalomnak 1929 évben a társulat hullámterében fekvő tiszaughi vasúti és közúti vashídat. A társulat érdekében legtöbbet munkálkodott : Malcay Imre, gróf Szapáry István, Fekete Márton, Faragó Lipót, Rakovszky György, Csabay Béla és dr. Tahy Jakab. 16. Alcsi—tenyő—kengyeli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. A társulat 1904. évi február hó 3-án tartott közgyűlésen alakult meg ama földterületek ármentesítése, valamint belvizeinek levezetése céljából, melyek a Tisza balpartján Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a m. kir. államvasutak Budapest—nagyváradi vonalának töltésétől délre Rákócifalva község határáig terjednek. A mentesített területe az 1895. évi árvízszín alapul vételével 7407 kát. hold. Töltésének hossza 14,600 fm. A társulat ügyeit 11 tagból álló választmány intézi. Kataszteri tiszta jövedelme mentesítés előtt volt .... 45,240 P jelenleg ........................................................................... 88,544 ,, K ataszteri tiszta jövedelme emelkedés tehát.......... 43,304 P. 5*
