Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
43 egy szivattyútelep építését teszi szükségessé. A hátralévő építés költségei mintegy 400,000 pengőt tesznek ki, melyből 200,000 pengő állami segéllyel fedeztetett. Ilyenformán 1933. évre a társulati művek kiépítése biztosítottnak látszik. A társulat alakulását előkészítette és első elnöke volt Lányi Mór, a Magyar Agrár- és Járadékbank igazgatója, öt követték az elnöki tisztségben Orsó Gásjpár, Melegh Dezső és a társulat jelenlegi elnöke Csukás Endre v. nemzetgyűlési képviselő. A társulat ügyeinek vezetésére 1918-ban igazgató-mérnökké választatott Kelő Mór ny. műszaki tanácsos. A magyar impérium alatt ez állással járó teendőket 1926-ig külön kormányhatósági engedély alapján Scodnik Rezső min. oszt. tanácsos, a nagykanizsai folyammérnöki hivatal volt főnöke és a társulat miniszteri megbízottja látta el. 1926-ban igazgató-mérnökké Deutsch Valért választották meg, aki ezt az állást azóta is betölti. 16. Balatoni Nagy-Berek Lecsapoló Társulat. A társulat mint „Balatoni Nyugati Bozótlecsapoló társulat“ 1864-ben alakult. Az azután következő évtizedekben a társulat kivetést nem eszközölt, hanem az adóvisszafizetésből tartotta fenn annyira-amennyire a területén átmenő külön medreket. Bár a társulat árterülete alacsonyabb a Balaton vízszínénél, belvízrendezési munkálatokat akkor nem végeztek. Ilyen körülmények között a társulati ártér legnagyobb része állandóan víz alatt állt. A használható területek a Balaton vízállásától függtek. Szárazságok idején, mikor a Balaton vízszíne apadt, az ártéri területek többé-kevésbbé művelhetők voltak. A társulat intenzív működését a külvízcsatornahálózat kiépítésével 1908-ban kezdte meg. 1910-ben megkezdették a belvízrendezési munkálatokat is. 1916-ban a társulat egyesült a „Balatoni Keleti Bozótlecsapoló társulat“-tal, s azóta mostani nevét viseli. Úgy a külvízrendezési, mint a belvízrendezési munkálatok zöme a háború kitöréséig készült el. A hátralevő munkálatok azóta szintén befejeztettek. A tőzegtalaj süllyedése következtében a külvízcsatornák töltéseinek emelése és a belvíz- csatornák mélyítése vált szükségessé. Ha az ezen munkálatokhoz szükséges 200,000 P megszerezhető lesz, úgy a berek területén kockázat nélkül lehet gazdálkodni. Addig abnormis időjárás esetén az ártér kisebb-nagyobb elöntésnek van kitéve. A társulat érdekeltségi területe a lecsapolás előtt : Szántó..................................................................... 67 kát. hold Rét ....................................................................... 1,432 „ „ Nádas ................................................................... 6,222 ,, „ P osvány............................................................... 6,865 „ ,, Ö sszesen.......... 14,586 kát. hold. A jelenlegi pedig : Szántó................................................................ 2,000 kát. hold Kaszáló ............................................................... 6,000 ,, ,, L egelő........................................................... 7,571 „ Ö sszesen.......... 15,571 kát. hold. S zántóföld-szaporulat 1903 kát. hold. S
