Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
44 A társulat közigazgatásilag Somogy vármegyéhez és a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal fennhatósága alá tartozik. A társulat ügyeit négy tagból álló választmány intézi. A társulat lecsapolás előtti és utáni ártérkülönbözete onnan származik, hogy a lecsapolás után új ártérfejlesztés történt. Lecsapolás előtt a kataszteri tiszta jövedelem volt.. 28,272 P Lecsapolás után a kataszteri tiszta jövedelem jelenleg 32,405 ,, Kataszteri tiszta jövedelem emelkedése tehát .......... 4,133 P A z ártérben a lecsapolás előtt nem volt szikes, s jelenleg sincsen. Lecsapolás előtt állandóan víz alatt volt a nádas és a posványos terület, időszakosan pedig a szántó, a rét és a legelő. Ezidőszerint használhatatlan terület csak az, amit a csatornák foglalnak le, körülbelül 400 kát. hold. Az egész terület le van csapolva. A társulat befektetett 1928 végéig 1,426,800 P-t. Az egészségügyi viszonyok változatlanok, malária azelőtt sem volt, mert a községek a berektől messze vannak. Lecsapolás előtt a területek víz alatt lévén, járhatatlanok voltak, ma már szekérrel jól járhatók. Ezidőszerint az ártérben csak egy tanya van. A társulat érdekében a legtöbbet munkálkodott : Péch Béla, gróf Zichy Béla, gróf Széchenyi Andor Pál, Fekete Zsigmond és gróf Jankovich Bésán Endre. A társulat székhelye Öreglak. 17. Kisbalaton Vízrendező Társulat. Újabban, 1922-ben a háború után alakult meg. Mentesített területe £1,356 kát. hold. Szikes talaj az ártérben nem volt, s jelenleg sincs. Az ártér négyötöd része minden évben a hóolvadás és minden nagyobb esőzés után víz alá került. A belvízrendezés csak a folyamatban levő külvízrendezési munkák egyes öblözetei- nek befejezte után lesz megkezdhető. A társulatba 1928. év végéig a befektetett összeg 1,100,000 P. Bár az ármentesítő munkáknak teljesen befejezett szakasza még nincsen, de azért máris megállapítható a vad, mocsári növényzet, a savanyú füvek erős hanyatlása, a növényzet nemesedése. Ma már olyan nagy területek kaszálók, jövedelmezők, amiknek silány termése sem volt azelőtt rendszeresen betakarítható. Több, eddig csak a legszárazabb hetekben járható út, ma már állandó közlekedési vonalul szolgál. II. Tiszavölgyi társulatok. 1. Tisza—szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Az 1914. évben Szatmárnémeti székhellyel és 207,000 kát. hold árterülettel alakult társulat Szatmár és Ugocsa vármegyékbe, illetve a Tisza—Szamos zúgba esik. Árterületét a Túr folyó középen szeli át. Az árterületet Berence község alsó határától a Tiszába torkolásig a Szamos folyó jobbpartja, innen a Tisza folyó balpartja határolta Tiszapéterfalváig, a tervezett Tiszai Tur-csatorna torkolatáig, majd az említett tiszai Tur-csatorna, mely Szöllős-Gyulától az ugocsai hegyek lábánál fekvő nyomon haladt volna Sárköz
