Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
40 Az 1900 kát. holdon felüli 400 kát. hold terület azelőtt adómentes terület — mocsár — volt, amely most használhatóvá vált. Szántóföld növekedése tehát 1400 kát. hold. Mentesítés előtt a kataszteri tiszta jövedelem 24,979-05 P volt, ami utána 26,985-35 f-re emelkedett. Kataszteri tiszta jövedelememelkedés kereken 2006 P. Az árterületen szikes nem volt s ma sincsen. A belvizektől mentesített terület 2337 kát. hold. A mentesítés előtt 1876-ban az egész ártér el volt öntve, mentesítés után árvízi elöntés nem volt. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület ma már nincsen. A társulatba befektetett tőke 1928 év végéig 807,670 P. A mocsarak teljesen eltűntek, malária nincs. Az utak a mentesítéssel minden időben járhatókká váltak. Az árterületen a társulat megalakulása óta csak 3 tanya keletkezett, de miután az árterületek a belterületek között fekszenek, tanyákra nincs is szükség. A társulat érdekében legtöbbet munkálkodott mohácsi Német Lipót volt miniszteri biztos. 13. Nádor-csatorna társulat. Egyik legrégebben, még 1810-ben megalakult társulat, melynek megalakulási története bővebben már többször megjelent, ezért itt ettől eltekintünk. A társulat közigazgatásilag Veszprém, Tolna és Fehér megyékhez tartozik, a miniszteri megbízott a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke ; a műszaki felügyeletet ez gyakorolja. A társulat ügyeit 20 tagból álló választmány intézi. A társulat által mentesített terület 48,271 kát. hold. Kataszteri tiszta jövedelme 505,739 P. Az ártérben szikes csak jelentéktelen nagyságú volt és van. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület jelentéktelen. A társulatba 1928. év végéig a befektetett összeg 3,500,000 P. Mentesítés után az egész völgyre kiterjedő mocsarak eltűntek és így a köz- egészségügy lényegesen megjavult. A művelési ágakban, a kataszteri tiszta jövedelemben és a szikesek terjedelmében beállott változásra adatok nincsenek ugyan, azonban a művelhető és a szántóterület igen nagy mértékben megnövekedett. Ma már az egész ártér keresztül-kasul járható kocsikkal, ami a gazdasági megművelést rendkívül kedvezően könnyíti. A letelepedési viszonyok, tanyák keletkezése igen megjavult s ezáltal a népesedésben erős szaporodás van. A társulat érdekében legtöbbet munkálkodott a társulat megalakítója, József főherceg, Magyarország nagy nádora, báró Podmaniczlcy József, Zichy Ferenc gróf kir. biztosok, idősb Zichy Nándor gróf, ki több, mint fél évszázadon át elnöke volt a társulatnak, Beszédes József nagynevű mérnökünk, ki a terveket készítette és a munkákat végeztette el. 14. Kaposvízi Társulat. A Somogy, Baranya és Tolna megyékben ív-alakban végighúzódó Kapos völgye régi időben összefüggő mocsár volt, úgyhogy máig is fennmaradt népies elnevezését : „Kaposberck“, „Kaposbozót“, méltán megérdemelte. Lassan mozgó
