Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
30 Márton állami főmérnök tervet készített. Ennek megvalósítására és az érdekeltségnek társulattá való alakulására a kísérlet is megtörtént, de a magasra előirányzott költségektől az érdekeltség visszariadt és a megalakulás nem sikerült. A Duna mentén védőgátakat a vármegye közerő és kényszermunka felhasználásával a XVIII. század közepe táján már emelt ugyan, azonban ezekkel a terület ármentesítését elérni nem sikerült. Az 1862,-i nagy árvíz után újra megindult a mozgalom a társulat megalakítására, ami végre 1871-ben sikerült is, s az Ordastól Érsek - csanádig terjedő ártér érdekeltsége a „Pestmegyei Sárközi Dunavédgát- és Csatornázási Társulat“-ot megalakította, melyhez később más községek (Császártöltés, Baja, Bajaszentistván) is csatlakoztak, s ma Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat néven végzi közérdekű munkáját. Az alakulástól kezdve a társulat évenként jelentékeny összegeket költött a meglévő régi töltések megerősítésére és fokozatos kiigazítására. A társulat árterületét északról a dömsöd—pataji Dunavédgát társulat ártere, nyugatról és délről a Duna, illetőleg annak bajai Sugovica ága, keletről pedig természetes magaslat határolja. A társulati árteret jelenleg 61,900 m hosszú töltésvonal védi. Ennek felső vége a dömsöd—pataji társulat töltéséhez csatlakozik, alsó vége pedig a bajai magaslatokba van bekötve. A Sárközi társulat területén a Duna mellett fekvő Sárközön kívül még két nagyobb kiterjedésű mocsárterület fekszik. Ezek az ú. n. Szikes-mocsár és az ú. n. Örjeg-mocsár. A lecsapolás érdekében épített főcsatorna hossza 191-4 km, a mellékcsatornáké 183 km, a kisebb vízvezető árkoké 47 km. Ezekből a belvizek a vajas- toroki, érsekcsanádi és bajaszentistváni csőzsilipeken át jutnak akkor lefolyásra, ha a Duna vízállása megengedi. Miután azonban ez a Duna vízállása miatt nem mindig lehetséges, a társulat a Csanádi vascsőzsilip mellé egy szivattyútelepet épített. A társulat székhelye Kalocsa. Ügyeit egy 20 tagból álló választmány intézi. Közigazgatásilag Pest vármegye, műszaki szempontból pedig a bajai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alá tartozik. A társulat területe a mentesítés előtt volt: Szántó................................................................ 30,000 kát. hold Rét ................................................................... 50,000 „ L egelő................................................................ 40,000 „ „ Összesen.......... 120,000 kát. hold A z ármentesítés után a társulat területe : Szántó................................................................ 72,854 kát. hold. Rét .................................................................... 24,105 „ Legelő................................................................ 26,105 „ Összesen.......... 123,064 kát. hold A szántószaporulat 42,854 kát. hold, a társulat kataszteri tiszta jövedelme egy összegben 1,067,124 P. Utóbbinak változására adat nincsen. Az árterület egyes községeknek a társulat megalakulása után történt csatlakozása folytán szaporodott. Az ártérben levő szikes terület ma 5000 kát. hold. Hogy korábban mennyi volt, arra adat nincsen. Ebből legelőszik 4000 kát. hold, szántószik 1000 kát.
