Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
22 A társulat megalulása előtt 1850., 1876., 1880., 1883., 1891. években voltak árvízi elöntések, melyek mérhetetlen károkat okoztak. Majdnem az egész szigetet elárasztották. A társulat megalakulása után két ízben, 1897 és 1899-ben volt gátszakadás. Az első esetben 15,000, a másodikban pedig 10,000 kát. hold került víz alá. 1899 óta gátszakadás nem volt. Az ártérben annyira javultak a viszonyok, hogy mezőgazdaságilag ki nem használt terület ma már csak 1570 kát. hold van. Az 1928 végéig befektetett tőke 5,785,487 P. Az egészségügyi viszonyok a lecsapolás utáni időben határozottan javulást mutatnak. Az utak fokozatos karbahelyezése folytán a közlekedési viszonyokban tetemes javulás állott be. A községekben levő házak száma átlag 10%-kai emelkedett. A társulat érdekében a mindenkori műszaki vezetőségen kívül gróf Laszberg Rudolf, gróf Széchenyi Imre, gróf Khuen-Héderváry Károly tettek nagyon sokat. 2. Lajta Vízrendező-Társulat. A társulat végleges megalakulása tulajdonképen alapszabályának elfogadása, 1924 június 12-ére tehető. A szabályozási szándék visszanyúlik mintegy 50 évre. Ebből a célból az 1908—1910-es években élénkebb társulati mozgalmak is voltak, azonban a világháború, a trianoni széttagolás, a koronaromlás következtében minden szándék megfeneklett. 1928 október 2-án fogadta el a társulat közgyűlése a kormány által felajánlott 240,000 P államkölcsönt és a kilátásba helyezett 510,000 P államsegélyt. A munkálatokat 1929-ben kezdették meg. A balparti csatorna 14-5 km-es szakasza 10 hónap alatt készen volt. Az osztrák késedelmes csatlakozó munkálatok következtében a főmeder szabályozása csak költséges vízelterelésekkel folytatható. Azért ott is folyik a munka és ezen az ágon is már 7 km szakasz elkészült. A mentesített terület nagysága 5844 kát. hold. Az ártérben szikes nem volt és jelenleg sincs. Belvíztől mentesített terület 5844 kát. hold. Árvízi elöntés volt 1920, 1922, 1926-ban, körülbelül minden alkalommal 1000 kát. hold. A vidék szeles voltánál fogva mindig egészséges volt. A közlekedési, letelepedési, az út- és vasútépítési viszonyok nem változtak. A társulat székhelye Hegyeshalom. A társulat ügyeit 8 tagból álló választmány intézi. Közigazgatásilag Győr, Moson, Pozsony k. e. e. megyéhez, műszaki szempontból pedig a győri m. kir. folyam- és kultúrmérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A társulat érdekében legtöbbet tett: iglói Szontagh Jenő ny. főispán, t. elnök, Sárkány Béla ny. főhercegi műsz. igazgató, Pintér László országgyűlési képviselő, Reményik Andor min. oszt. tan., a győri kultúrmérnöki hivatal vezetője.
