Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
21 Végül összefoglaltuk az összes dunai és tiszai társulatok adatait, amikből az egész csonkaország ármentesített és lecsapolt területeire vonatkozó eredmények kitűnnek. Mélységes hálánkat rovom le azzal, ha az egyes társulatoknál mindazoknak neveit közreadjuk, akik tudásukkal, fáradságukkal dolgoztak a társulatok létrehozásán, azok céljainak megvalósításán. Az egyes társulatokról rövid monografikus leírást is adunk, melyből láthatni, hogy ezek alakulása sokszor mily nagy nehézségekkel járt. A monografikus részt néhai Kolozsváry Ödön műszaki tanácsos 1899-ben megjelent „Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak fejlődése“ című művéből és az egyes társulatok monografikus leírásaiból állítottuk össze. A trianoni határ által átszelt társulatok adatait Tellyesniczky János ny. h. államtitkár „A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok helyzete“ című, a Vízügyi Közlemények 1928. évi folyamán megjelent tanulmányából vettük át. I. Dunavölgyi társulatok. 1. Szigetközi Ármentesítő-Társulat. A Duna és annak mosoni ága által bezárt sziget-terület, Szigetköz néven Győr, Moson, nagyon kisrészben Pozsony vármegye területén fekszik. A Felsőduna szabályozása előtt a sziget minden oldalról elöntésnek lévén kitéve, egyes községek összeállva, egyesült erővel igyekeztek területeiket töltésekkel megvédelmezni. A Felsődunaszabályozás a kisdunamenti érdekeltségek helyzetén annyiban köny- nyített, hogy a mosoni Dunaág kiágazásánál : Csunynál kiépített szorítómű segítségével nagyvíz alkalmával is csak annyi víz juthat bele, amennyi még az alsó érdekeltek helyzetére veszéllyel nem jár. Miután azonban ez az elöntés veszélyét erről az oldalról csak csökkentette, de meg nem oldotta és minthogy a Nagyduna árvizei ellen való védekezést a különálló érdekeltségek sikeresen keresztül nem vihették és végül, miután a Rábaszabályozó Társulat által időközben végrehajtott munkálatokkal a Szigetköz alsó érdekeltségének helyzete súlyosbodott, a föld- mívelésügvi miniszter 1892-ben a már meglévő kisebb érdekcsoportokkal és a többi szigetközi község egyesítésével hivatalból „Szigetközi ármentesítő társulat“ elnevezés alatt az érdekeltséget társulattá alakította és élére miniszteri biztost rendelt. A miniszteri biztos működése alatt kiépültek a társulat ártereit védő töltések és a mentesített területen keletkező káros belvizek levezetésére szükséges csatorna- hálózat a szivattyútelepekkel együtt szintén elkészült. A töltésépítő munkálatok befejezése után a társulat visszakapta autonómiáját s azóta így működik. A társulat székhelye : Győr. Ügyeit 14 tagból álló választmány intézi. Műszaki szempontból a győri m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A kihasználható mentesített terület a társulat megalakulása előtt 31,300 kát. hold volt, ami a társulat megalakítása után 52,397 kát. holdra emelkedett. Ekkora ma is. A kihasználható területnövekedés tehát 21,097 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem 385,303 P volt, jelenleg 518,730 P, tehát az emelkedés 133,427 P. Az ártérben szikesek nem voltak és jelenleg sincsenek. A belvíz által mentesített terület 30,513 kát. hold.
